Esélyegyenlőség: ideje a tettek mezejére kell lépni!

A befogadó társadalomért című, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) Esélyegyenlőségi Szakállamtitkársága által készített kiadvány külön fejezetben tárgyalja az ifjúságpolitikát, a nők és a férfiak társadalmi egyenlőségét, a fogyatékosság és a roma integráció kérdéseit.

A szakterületek közül Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár szerint a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenségek csökkentése a legnehezebb feladat, az ehhez kapcsolódó stratégiát csak 2010 januárjában, az európai uniós célkitűzések felvállalása után fogadta el a parlament. Abban látja ennek okát, hogy a nemek közti különbség a legkevésbé fájó társadalmi probléma, ezt gyakran még ma is tabuként kezelik az emberek. Pedig mindenki számára egyértelmű a nők hátrányos megkülönböztetése: a vezető pozíciók többségét férfiak foglalják el, a nők kevesebb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért - fűzte hozzá.

A könyv bevezetőjéből kiderül: a nők társadalmi egyenlőségének megteremtését az "üvegplafon" jelenség is nehezíti - amely szerint a nők munkahelyi előmenetele a férfiakéval szemben eleve korlátozott -, emiatt a politikai döntéshozatal valamennyi szintjén és a gazdasági vezetők körében is alacsony a nők aránya.

A konferencián a szakállamtitkár a fogyatékosságügy területéről kiemelte: 2010. május 1-jén lép hatályba az a határozat, amelynek alapján július 1-je után nem pályázhatnak fejlesztési forrásokra olyan húszezernél több lakosú települések, amelyeknek nincs esélyegyenlőségi programjuk. Ezzel a döntéssel azt szeretné elérni a minisztérium, hogy ne fejleszthessenek úgy az önkormányzatok, hogy közben romlik a lakókörnyezet vagy szegregálódik az iskola.

Szirmai István, az SZMM Roma Integrációs Főosztályának munkatársa azt említette problémaként, hogy a fejlesztési források nem érik el a legszegényebb rétegeket. Ezért szerinte a legnagyobb kihívás a roma integráció területén a forráshoz juttatás megfelelő módjának megtalálása.

Sík Endre Miklós esélyegyenlőségi főosztályvezető a jogszabályok végrehajtásának hibájára mutatott rá. Mint mondta, az Európai Bizottság mellett működő antidiszkriminációs bizottság ülésein gyakran elhangzik, hogy a francia és a magyar esélyegyenlőségi törvény az egyik legjobb, ám a végrehajtás Magyarországon az egyik legrosszabb.

A budapesti könyvbemutatón Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár elmondta: a kötet tartalmazza az elmúlt nyolc év törekvéseit, eredményeit és a problémákat, a megoldatlanul maradt kérdéseket is. Hozzátette: a szakállamtitkárság lefektette az alapokat, s reméli, hogy ezeket az értékeket nem semmisíti meg az új kormányzat.