Ezekben a szakmákban 60 ezer forinttal nőtt a fizetés egy év alatt
Egyes szakmákban egyetlen év leforgása alatt bruttó 60 ezer forinttal nőtt a diplomás pályakezdők várható fizetése - írja a penzcentrum.hu
A Pénzcentrum a Diplomás Pályakövető Rendszer statisztikájára hivatkozva arról ír, hogy a 2013/2014-es és a 2015/2016-os felsőoktatási tanévben összesen 112 801 hallgató végzett hazánkban, 60 százalékuk nő, 40 százalékuk férfi. Az érintettek 64 százaléka a diploma megszerzését követően dolgozott, további 11 százalékuk a munka mellett tanult is. A statisztika szerint a dolgozók 80 százaléka diplomás munkát végzett, és 334 667 forint volt az átlagos havi bruttó keresetük.
A kimutatás az Oktatási Hivatal, a Diákhitel Központ Zrt., a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Pénzügyminisztérium pályakövetési célokra alkalmas adatait használta fel. A legfrissebb kimutatás szerint leginkább az informatikusok tudták kamatoztatni végzettségüket, nekik volt a legmagasabb átlagjövedelmük, bruttó 452 484 forint. A legjövedelmezőbb diplomák rangsorának második helyén az államtudományi képzések végezték, ők átlagosan 60 ezer forinttal kevesebbet kerestek az informatikusoknál.
A gazdaságtudományi végzettségű hallgatók átlagosan bruttó 374 402 forintot vihettek haza, az orvos- és egészségtudomány végzettségűek pedig 324 234 forintos havi bérrel számolhattak. A lista alján a művészetközvetítésben végzett hallgatók állnak, az ő bruttó keresetük még a 200 ezret sem éri el.
A bölcsésztudományon végzett tanulók a lista közepén állnak bruttó 276 683 forintos átlagfizetéssel. A Pénzcentrum összevetette a Diplomás Pályakövetés 2018 kiadványt az egy évvel korábbival. Ebből az derült ki, hogy a kezdő szoftverfejlesztők különösen nagy bérnövekedést tapasztalhattak mindössze egy év alatt, a férfiak 64 ezer forinttal kerestek többet, a nők csak 40 ezerrel. Ugyancsak megnőtt a kezdő bérük a gépészmérnököknek, akik a 2017-es kiadvány szerint 373 682 forintot, a 2018-as adatok szerint pedig már 436 771 forintos átlagkeresettel számolhattak, ami 63 089 forintos különbséget jelent.
A statisztika szerint mind a versenyszférában, mind az állami foglalkoztatásban erősen nőttek a kezdő fizetések, ugyanakkor bizonyos szakmákban nagy eltérés van a férfiak és a nők kezdő bére között.
Penzcentrum.hu
fotó: pixabay
A kimutatás az Oktatási Hivatal, a Diákhitel Központ Zrt., a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Pénzügyminisztérium pályakövetési célokra alkalmas adatait használta fel. A legfrissebb kimutatás szerint leginkább az informatikusok tudták kamatoztatni végzettségüket, nekik volt a legmagasabb átlagjövedelmük, bruttó 452 484 forint. A legjövedelmezőbb diplomák rangsorának második helyén az államtudományi képzések végezték, ők átlagosan 60 ezer forinttal kevesebbet kerestek az informatikusoknál.
A gazdaságtudományi végzettségű hallgatók átlagosan bruttó 374 402 forintot vihettek haza, az orvos- és egészségtudomány végzettségűek pedig 324 234 forintos havi bérrel számolhattak. A lista alján a művészetközvetítésben végzett hallgatók állnak, az ő bruttó keresetük még a 200 ezret sem éri el.
A bölcsésztudományon végzett tanulók a lista közepén állnak bruttó 276 683 forintos átlagfizetéssel. A Pénzcentrum összevetette a Diplomás Pályakövetés 2018 kiadványt az egy évvel korábbival. Ebből az derült ki, hogy a kezdő szoftverfejlesztők különösen nagy bérnövekedést tapasztalhattak mindössze egy év alatt, a férfiak 64 ezer forinttal kerestek többet, a nők csak 40 ezerrel. Ugyancsak megnőtt a kezdő bérük a gépészmérnököknek, akik a 2017-es kiadvány szerint 373 682 forintot, a 2018-as adatok szerint pedig már 436 771 forintos átlagkeresettel számolhattak, ami 63 089 forintos különbséget jelent.
A statisztika szerint mind a versenyszférában, mind az állami foglalkoztatásban erősen nőttek a kezdő fizetések, ugyanakkor bizonyos szakmákban nagy eltérés van a férfiak és a nők kezdő bére között.
Penzcentrum.hu
fotó: pixabay
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról