Férfiak uralják a tudományos szakmát?
A Bayer Corporation felmérése szerint az amerikai női, illetve a valamilyen kisebbségből származó női kémikusok 40 százaléka állítja azt, hogy természettudományos pályájuk követése során ellenállásba ütköztek - olvasható az ELTE Társadalomtudományi Karának hírlevelében.
A kutatás során több mint 1100 kémikus nőt, köztük az Amerikában élő kisebbségekhez tartozókat kérdezték arról, hogy mely gyermekkori, iskolai és munkahelyi tapasztalataik illetve élményeik befolyásolták őket a leginkább a pályaválasztás során.
A válaszadók 62 százaléka gondolja úgy, a nők alulreprezentáltsága létező jelenség a vállalatnál vagy szervezetnél, ahol dolgoznak. A kémikusok 70 százaléka pedig úgy látja, ebben a szakmában nehezebb egy nőnek érvényesülnie, mint egy férfinak, 67 százalékuk szerint pedig nehezebben érhet el sikereket egy kisebbség képviselője, mint egy átlagos amerikai.
A válaszadók szerint három fő oka van annak, hogy a nők alulreprezentáltak ezeken a területeken. 75 százalékuk úgy gondolja, hogy a szegényebb körzetekben a természettudományos illetve matematikai oktatás nem elég jó minőségű, 66 százalékuk szerint pedig az a makacs előítélet övezi a tudományos pályát, amely szerint ezek a szakmák nem valóak a lányoknak illetve a kisebbségeknek. 53 százalék a pénzügyi gondokat és a költséges taníttatást is felrója a probléma okául.
Egyes elméletek szerint a természettudományokat tanító oktatóknak nagyobb hatásuk lehet a diákok tudományos érdeklősére, mint a szülőknek. Ezzel a válaszadók nagy része is egyetértett, az általános iskolai tanító hatását a kémikus nők 70 százaléka említette, 88 százalék pedig a középiskolai tanároknak is fontos jelentőséget tulajdonított. Ugyanakkor a megkérdezettek 60 százaléka szerint az amerikai oktatási rendszer határozottan nem bátorítja eléggé a nőket a tudományos pályaválasztás során, míg 44 százalékuk úgy véli, hogy a felsőoktatásban tanító oktatóktól sem kaptak elég ösztönzést.
A kutatás szerint a megkérdezettek 77 százaléka gondolja úgy, hogy a nők és a kisebbségek azért is hiányoznak az amerikai természettudományos szakmákból, mert tanulmányaik kezdetén nem kapták meg a szükséges bátorítást és ösztönzést.
A vizsgálat szerint a természettudományi érdeklődés a korai gyermekkorban kezdődik, tekintet nélkül a nemre, származásra vagy etnikumra. A válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 11 éves korukban kezdték felfedezni a természettudományokat, és ez az arány megegyezik egy korábbi, 1998-as kutatással, ahol a nőkön kívül fehér férfiaknak is feltették ezt a kérdést. Ebben az esetben is a válaszadók 60 százaléka állította, hogy 11 évesen kezdett el érdeklődni a természettudományok iránt.
A válaszadók 62 százaléka gondolja úgy, a nők alulreprezentáltsága létező jelenség a vállalatnál vagy szervezetnél, ahol dolgoznak. A kémikusok 70 százaléka pedig úgy látja, ebben a szakmában nehezebb egy nőnek érvényesülnie, mint egy férfinak, 67 százalékuk szerint pedig nehezebben érhet el sikereket egy kisebbség képviselője, mint egy átlagos amerikai.
A főbb okok
A válaszadók szerint három fő oka van annak, hogy a nők alulreprezentáltak ezeken a területeken. 75 százalékuk úgy gondolja, hogy a szegényebb körzetekben a természettudományos illetve matematikai oktatás nem elég jó minőségű, 66 százalékuk szerint pedig az a makacs előítélet övezi a tudományos pályát, amely szerint ezek a szakmák nem valóak a lányoknak illetve a kisebbségeknek. 53 százalék a pénzügyi gondokat és a költséges taníttatást is felrója a probléma okául.
Az oktatási rendszer is hibás
Egyes elméletek szerint a természettudományokat tanító oktatóknak nagyobb hatásuk lehet a diákok tudományos érdeklősére, mint a szülőknek. Ezzel a válaszadók nagy része is egyetértett, az általános iskolai tanító hatását a kémikus nők 70 százaléka említette, 88 százalék pedig a középiskolai tanároknak is fontos jelentőséget tulajdonított. Ugyanakkor a megkérdezettek 60 százaléka szerint az amerikai oktatási rendszer határozottan nem bátorítja eléggé a nőket a tudományos pályaválasztás során, míg 44 százalékuk úgy véli, hogy a felsőoktatásban tanító oktatóktól sem kaptak elég ösztönzést.
A kutatás szerint a megkérdezettek 77 százaléka gondolja úgy, hogy a nők és a kisebbségek azért is hiányoznak az amerikai természettudományos szakmákból, mert tanulmányaik kezdetén nem kapták meg a szükséges bátorítást és ösztönzést.
Korán mutatnak érdeklődést
A vizsgálat szerint a természettudományi érdeklődés a korai gyermekkorban kezdődik, tekintet nélkül a nemre, származásra vagy etnikumra. A válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 11 éves korukban kezdték felfedezni a természettudományokat, és ez az arány megegyezik egy korábbi, 1998-as kutatással, ahol a nőkön kívül fehér férfiaknak is feltették ezt a kérdést. Ebben az esetben is a válaszadók 60 százaléka állította, hogy 11 évesen kezdett el érdeklődni a természettudományok iránt.
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.24BLUE | recruiTECH & HRTECH & LearnTECH A BLUE konferencia idén 3 területet egyesít: recruiTECH, HRTECH és LearnTECH, hogy teljesen lefedje a kékgalléros toborzás, digitalizáció és képzés‑fejlesztés kihívásait. Csatlakozz szeptember 24-én!
Részletek
Jegyek
