Finn alapjövedelem: bevált és mégsem

A 2017-2018-ban lezajlott kétéves kísérletben a finn munkanélküliek közül kétezer véletlenszerűen kiválasztott résztvevő részesült havonta 560 eurós (196 ezer forintos) jövedelemben az államtól.

Az alapjövedelem akkor sem változott, ha valakinek sikerült munkát találnia közben. A finn Gazdasági Kutatóintézet (VATT) által publikált kutatás szerint az alapjövedelemben részesülők pozitívabban írták le élethelyzetüket másoknál.

Elégedettebbek voltak az életükkel, kevesebb rájuk nehezedő stresszt tapasztaltak, mint a kontrollcsoport - fogalmaztak a tanulmány szerzői.

Az ENSZ felmérése szerint Finnország az utóbbi három évben a világ legboldogabb országa volt. Az észak-európai ország társadalmi jóléti modelljének fejlesztésén dolgozik.

Az alapjövedelemmel kapcsolatos kísérletét más országok is figyelemmel kísérték, hogy megtudják, vajon elég ösztönzően hat-e a munkanélküliekre a munkaerőpiacra való visszatérésben, ha tudják, hogy alapjövedelmüket közben nem veszítik el.

A tapasztalatok hozzájárulhatnak az államtól való függőség és a jóléti költségek csökkentéséhez, különösen azt figyelembe véve, hogy sok munkafolyamatban gépek vették át az ember helyét.

A tanulmány ugyanakkor megállapította, hogy a kísérletben résztvevők, akik alapjövedelemben részesültek, alig dolgoztak többet azoknál az alapjövedelemben nem részesülő munkanélkülieknél, akik a kontrollcsoportban szerepeltek.

A finn kísérleti modell kritikusai szerint a csak a munkanélküliekre összpontosító kísérlet nem adott átfogó képet a munkaerőpiac általános helyzetéről, mivel a munkavállalókat, a fiatalokat és a hallgatókat kizárták belőle. A kutatók azt is megkérdőjelezték, hogy hosszú távon fenntartható-e egy ilyen költséges alapjövedelem.