Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 3 éve

Finn alapjövedelem: bevált és mégsem

A Finnországban kísérleti jelleggel korlátozott időre bevezetett alapjövedelem abban a tekintetben nem vált be, hogy a munkanélkülieket visszavezesse a munkaerőpiacra, a résztvevők viszont kedvezőbben ítélték meg élethelyzetüket - ezt állapította meg a kísérlettel kapcsolatos első nagyszabású tanulmány.

A 2017-2018-ban lezajlott kétéves kísérletben a finn munkanélküliek közül kétezer véletlenszerűen kiválasztott résztvevő részesült havonta 560 eurós (196 ezer forintos) jövedelemben az államtól.

Az alapjövedelem akkor sem változott, ha valakinek sikerült munkát találnia közben. A finn Gazdasági Kutatóintézet (VATT) által publikált kutatás szerint az alapjövedelemben részesülők pozitívabban írták le élethelyzetüket másoknál.

Elégedettebbek voltak az életükkel, kevesebb rájuk nehezedő stresszt tapasztaltak, mint a kontrollcsoport - fogalmaztak a tanulmány szerzői.

Az ENSZ felmérése szerint Finnország az utóbbi három évben a világ legboldogabb országa volt. Az észak-európai ország társadalmi jóléti modelljének fejlesztésén dolgozik.

Az alapjövedelemmel kapcsolatos kísérletét más országok is figyelemmel kísérték, hogy megtudják, vajon elég ösztönzően hat-e a munkanélküliekre a munkaerőpiacra való visszatérésben, ha tudják, hogy alapjövedelmüket közben nem veszítik el.

A tapasztalatok hozzájárulhatnak az államtól való függőség és a jóléti költségek csökkentéséhez, különösen azt figyelembe véve, hogy sok munkafolyamatban gépek vették át az ember helyét.

A tanulmány ugyanakkor megállapította, hogy a kísérletben résztvevők, akik alapjövedelemben részesültek, alig dolgoztak többet azoknál az alapjövedelemben nem részesülő munkanélkülieknél, akik a kontrollcsoportban szerepeltek.

A finn kísérleti modell kritikusai szerint a csak a munkanélküliekre összpontosító kísérlet nem adott átfogó képet a munkaerőpiac általános helyzetéről, mivel a munkavállalókat, a fiatalokat és a hallgatókat kizárták belőle. A kutatók azt is megkérdőjelezték, hogy hosszú távon fenntartható-e egy ilyen költséges alapjövedelem.
  • 2023.06.06Napi, heti pihenőidő és az új visszaélés-bejelentési törvény A workshop második felében azzal foglalkozunk, hogy az Európai Unió Bírósága 2023. márciusában egy magyar ügy kapcsán kimondta, hogy a heti és a napi pihenőidőt elkülönítve kell kiadni. Ez a magyar „általános munkarend” alapulvételével azt jelenti, hogy a szombati és vasárnapi naptári napokra eső heti két pihenőnap előtt kell kiadni a 11 órás napi pihenőidőt, tehát péntek 13.00 óra után munka már nem végezhető. Részletek Jegyek
  • 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása. Részletek Jegyek
  • 2023.09.01I Land gamifikált készségfejlesztés Gamifikált készségfejlesztő e-learning programunk játszva tanít: 30 napon keresztül, napi 20-30 percben egy izgalmas virtuális küldetésen vezetjük végig a résztvevőket. Részletek Jegyek
  • 2023.10.10MŰEGYETEMI ÁLLÁSBÖRZE 150+ KIÁLLÍTÓ, TÖBB SZÁZ ÁLLÁS ÉS SZAKMAI GYAKORLAT VÁR! Kiállítóink hallgatókat, frissdiplomásokat és tapasztalt munkavállalókat is várnak állásajánlataikkal. Részletek Jegyek
További cikkek
Akkora a munkaerőhiány Amerikában, hogy lazítanának a gyerekmunka szabályain

Legalább tíz államban javasolták, hogy lazítsanak a törvényeken. Teljes cikk

Nőtt az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban

A május 13-ával záródott héten 1 millió 794 ezerre csökkent a tartósan munkanélküli segélyt kérők száma. Teljes cikk

A vártnál jobban csökkent a munkanélküliség áprilisban Lengyelországban

A regisztrált munkanélküliek száma 25 ezerrel csökkent márciushoz képest. Teljes cikk