Félsiker a finn alapjövedelem
Pénteken tette közzé a finn kormány az alapjövedelemről szóló kétéves kísérlet első, 2017-es évének eredményeit. Mint írták, az alapjövedelem biztosítása nem járult hozzá a résztvevők foglalkoztatásának növekedéséhez, ugyanakkor azok, akik feltétlel nélkül kaptak pénzt az államtól, jobban érezték magukat a kísérlet végére, mint a kontrollcsoportban résztvevők - írta a 444.hu.
Megjöttek az első eredmények arról, hogy hogyan alakult a finn általános alapjövedelem bevezetése után a munkaerőpiac - írta a 444.hu.
A skandináv országban véletlenszerűen kisorsoltak 2000 munkanélkülit, akik 2 éven keresztül 560 eurós (kb. 180 ezer forint) alapjövedelmet kaptak. Ez az összeg a magyarországinál magasabb árszínvonalú Finnországban egyáltalán nem számít soknak, viszont az ezen felül keresett jövedelmüket megtarthatták a résztvevők, szemben a munkanélküli segélyekkel.
A kísérlet első szakasza tavaly decemberben ért véget, Pirkko Mattila, a finn kormány szociális ügyekért is felelős minisztere pénteken ismertette az eredményeket. Mint mondta, egyelőre nem látszik mérhető változás a foglalkoztatottságban a garantált alapjövedelem miatt, viszont a kiválasztottak sokkal kiegyensúlyozottabban és boldogabban éltek, mint hagyományos munkanélküli segélyt kapó társaik - írja a Reuters.
Finnországban áprilisban választások lesznek, így valószínűleg a szociális segélyezési rendszer további átalakítása ezutánra marad, ám a kormány már régóta küzd azért, hogy csökkentse a munkanélküliséget. A garantált alapjövedelem tesztelését 2017 januárjában indították el, emellett szankciókat is bevezettek azon munkanélküliek ellen, akik annak ellenére, hogy segélyeket kaptak, nem dolgoztak és nem is kerestek állást. A finn munkanélküliség decemberben egyébként 10 éves mélypontot ért el azzal, hogy 6,6 százalékra csökkent.
Az alapjövedelmet kapó Juha esetét korábban nagyon felkapta a sajtó. Művészcsaládból származik, korábban ablakkereteket ácsolt, majd az adóhivatal árvereztette el vállalkozását, amikor “kiégéses”, depressziós tünetei miatt nem készített többé adóbevallást. Ma azonban az alapjövedelem mellett hangszereket készít, például sámándobokat, melyekért egyes rajongók több száz eurót is hajlandóak fizetni
444.hu
A skandináv országban véletlenszerűen kisorsoltak 2000 munkanélkülit, akik 2 éven keresztül 560 eurós (kb. 180 ezer forint) alapjövedelmet kaptak. Ez az összeg a magyarországinál magasabb árszínvonalú Finnországban egyáltalán nem számít soknak, viszont az ezen felül keresett jövedelmüket megtarthatták a résztvevők, szemben a munkanélküli segélyekkel.
A kísérlet első szakasza tavaly decemberben ért véget, Pirkko Mattila, a finn kormány szociális ügyekért is felelős minisztere pénteken ismertette az eredményeket. Mint mondta, egyelőre nem látszik mérhető változás a foglalkoztatottságban a garantált alapjövedelem miatt, viszont a kiválasztottak sokkal kiegyensúlyozottabban és boldogabban éltek, mint hagyományos munkanélküli segélyt kapó társaik - írja a Reuters.
Finnországban áprilisban választások lesznek, így valószínűleg a szociális segélyezési rendszer további átalakítása ezutánra marad, ám a kormány már régóta küzd azért, hogy csökkentse a munkanélküliséget. A garantált alapjövedelem tesztelését 2017 januárjában indították el, emellett szankciókat is bevezettek azon munkanélküliek ellen, akik annak ellenére, hogy segélyeket kaptak, nem dolgoztak és nem is kerestek állást. A finn munkanélküliség decemberben egyébként 10 éves mélypontot ért el azzal, hogy 6,6 százalékra csökkent.
Az alapjövedelmet kapó Juha esetét korábban nagyon felkapta a sajtó. Művészcsaládból származik, korábban ablakkereteket ácsolt, majd az adóhivatal árvereztette el vállalkozását, amikor “kiégéses”, depressziós tünetei miatt nem készített többé adóbevallást. Ma azonban az alapjövedelem mellett hangszereket készít, például sámándobokat, melyekért egyes rajongók több száz eurót is hajlandóak fizetni
444.hu
Klein Sándor írásai több mint negyven éve jelennek meg a hazai pszichológiai és pedagógiai folyóiratokban. 
Aki kérdez: Deák Zsolt