Fókusz: a leginkább alábecsült vezetői készség

Egy holland kollégánk nyugdíj előtti búcsúbeszédében egy szót emelt ki a sikere titkának: fókusz. Nekem is régi vesszőparipám ez a téma, különösen azért, mert úgy látom, ez az egyik leginkább alábecsült vezetői készség – írja Horváth Gábor a Krauthammer HR Blog oldalán.

Így gondolja ezt Daniel Goleman, az érzelmi intelligencia atjya is, aki most egész könyvet szentelt ennek a témának Focus: The Hidden Driver of Excellence címmel. Októberben jelenik meg a könyv, így eddig csak részletek ismertek belőle. Néhány alapelv a könyvből, amelyekből sokat profitálhatunk.

A fókusz olyan, mint egy izom: ha jól használod, növekszik, ha nem, elsorvad. Csúcsteljesítők, legyen sportról, üzletről vagy művészeti tevékenységről szó, úgynevezett „okos taktikákat” (smart practises) használnak a fókusz növelésére, mint például a mindfulness (tudatos jelenlét) technika, a fókuszált felkészülés, a vizualizáció, a pozitív emóciók tudatos generálása, vagy a negatív belső beszéd kontrollja.

A fókusznak 3 formája van. A sikeres vezető mindhármat gyakorolja munkájában:

Befelé irányuló: figyelemirányítás, belső beszéd kontrollja
Mások felé irányuló: empátia
Külső: tágabb összefüggések, minták felismerése

Nem csupán a gyakorlás mennyisége, a sokat idézett és vitatott 10 000 órás mennyiség, amely egy készség mesteri szintű elsajátításához szükséges, hanem inkább a gyakorlás minősége a fontos: fókuszált gyakorlás, a visszajelzések gyors beépítése és a segítők igénybe vétele a fejlődéshez.

Nem mások fecsegése az, amely leginkább elveszi a fókuszt, hanem az elménkben zajló folyamatos belső beszéd. Ennek kontrollja az egyik kulcs a fókusz megtartásához.

Az elménk az idő 50 százalékában szabadon vándorol, nem fókuszál semmire, ami azonban nem feltétlenül haszontalan dolog. Edward de Bonotól tudjuk, hogy ekkor tudatalattink szintetizálja a beérkezett impulzusokat, információkat. Ezekből gyakran kreatív ötletek, váratlan belátások és jövőbeli szcenáriók születnek. Ez a „nyitott éberség” (open awareness) állapot a magyarázat az újszerű ötletekre, amelyek gyakran zuhanyzás, futás vagy vezetés közben jönnek, amikor tudatunk nem hátráltatja tudatalattink munkáját. Sok éve egy zen mestertől tanultam, hogy gyermekeinket érdemes hagyni elbambulni, elrévülni, nem „kirángatni” őket ebből az állapotból, ekkor ugyanis különösen mélyen élik át azt a pillanatot.

A figyelmi fáradtság gyógyszere ugyanaz, mint a fizikai fáradtságé: pihen(tet)ni. Ez nem azt jelenti, hogy agyatlanul szörfözünk a neten, hanem azt, hogy teljes figyelemmel belemerülünk egy más jellegű tevékenységbe, mint például az olvasás, játék a gyermekünkkel, vagy egy rég nem hallott barátunk történetének meghallgatása.

Saját magamon, és velünk dolgozó vezetőkön is tapasztalatom, hogy a fókuszt az operatív, mindennapi munkánkban folyamatosan meg vagy újra kell teremtenünk. Emellett, érdemes elménk általános fókuszálási képességét is növelni például a mindfulness technika segítségével. A mindfulness módszerrel szerzett saját tapasztalataimról hamarosan bővebben írok.

Végül, a könyv záró, holisztikus gondolata az, hogy a fókuszt végső soron nem csak egyéni törekvéseink elérése érdekében kell megteremtenünk életünkben, hanem azért is, hogy azt a 60-80 évet, ami adatik ebben az életben, tágabb világunk sürgető problémáinak megoldására is tudjuk fordítani.

Horváth Gábor
Krauthammer HR Blog

Fókusz: a leginkább alábecsült vezetői készség

A wellbeing-paradoxon: kinek a dolga, hogy jól legyünk a munkahelyen?

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Várd a váratlant!

Együttérzés és agilitás - ilyen vezetési stílusra van szükség krízis idején

Kedvesség a munkahelyen: versenyelőny vagy gyengeség?

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

HR Szavazás

Video

Könyvajánló

Kövess minket!

Facebook

Linkedin

Hírlevél

Kulturális ajánló