Gyerekcipőben a rugalmas foglalkoztatás

Nem kell a városközponttól távol eső, dél-pesti irodáig utazniuk a Net.Könyvelő Kft. ügyfeleinek. Néhány éve ugyanis a szerint választhatnak könyvelőt, hogy a cég melyik munkatársa lakik hozzájuk a legközelebb. A város különböző pontjain, otthonról dolgozó kollégák nem csak az ügyfelek kényelmét szolgálják. A megoldás költséghatékonysági szempontból is bevált a családi vállalkozás számára, amióta 2005-ben áttért a távmunkára.

Ekkor három új alkalmazottat szerettek volna felvenni a növekedésnek induló céghez, amely azonban nem kereste meg a nagyobb iroda bérléséhez évente szükséges közel 1,5 millió forintot. Ezért azóta a távolról dolgozó könyvelők számára írt szoftver segítségével tartják a kapcsolatot.

Európai összehasonlításban Magyarországon elenyészően kevesen folyamodnak a napi 8 órás, helyhez kötött foglalkoztatástól eltérő atipikus munkaformákhoz. Egy 2008-as uniós tanulmány szerint minden harmadik európai állampolgár részmunkaidőben dolgozik, ám hazánkban alig minden tizedik. A távmunka pedig mindössze a foglalkoztatottak 2 százalékára jellemző.

Pedig a rugalmas munkamódszerek a méretgazdaságosságra érzékeny, legfeljebb 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások számára különösen előnyösek. A cégek 95 százalékát adó, javarészt egyszemélyes vállalkozások ugyanis bővülésük során nem feltétlenül termelik ki a hagyományos foglalkoztatáshoz vagy a nagyobb telephelyhez szükséges feltételeket. A takarékosságon túl a változó piaci környezethez, a szezonális megrendelésekhez is könnyebben alkalmazkodhatnak ily módon.

"A testre szabott szolgáltatások és az informatikai, interaktív megoldások minél gyakoribb és kreatívabb alkalmazása tehet versenyképessé egy mikrovállalkozást" - mutat rá Laczkó Zsuzsa, a többek között kis- és induló cégeket segítő Seed Alapítvány igazgatóhelyettese. Az ilyen feladatok ellátása, például a marketing vagy a vállalkozás honlapjának frissítése azonban általában nem kíván meg egy főállást.

Boldogabb dolgozók

Az Avaya brit telekommunikációs cég egy idei felmérése szerint az effajta alkalmazást az érintettek is kedvelik: a megkérdezett francia, német, spanyol, olasz, orosz és brit munkavállalók 67 százaléka boldogabbnak érzi magát, fele pedig hatékonyabbnak tartja a rugalmas munkavégzést.

Laczkó Zsuzsa szerint a nagy cégekhez képest kevésbé vonzó karrierutakat és munkakörülményeket kínáló mikrovállalkozások ezekkel a foglalkoztatási formákkal rúghatnak igazán labdába a munkaerőpiacon.

Túljelentkezés

A dolgozók részéről az igény Magyarországon is megvolna a rugalmasságra. Ezt példázza, hogy a főként kisebb lakásfelújítási munkákkal foglalkozó, négyfős Pepita Holló Bt.-hez tavaly több mint százan jelentkeztek, amikor meghirdettek egy félállásban végzendő adminisztratív és recepciós pozíciót.

A ritka lehetőségért a budapesti céghez még Velencéről is feljárt volna az egyik jelentkező. Végül a két legalkalmasabb jelölt kedvéért 8 órásra bővítették az állást, akik megosztva, úgynevezett "job sharing" rendszerben végzik el a feladatokat.

Van, ahol választhatnak is

Nem elhanyagolható szempont, hogy néhány órás vagy otthoni foglalkoztatással a munka világából kiesett rétegeket, például kismamákat vagy időseket érhetnek el a cégek.

"Nyugaton, például Németországban főként részmunkaidős állások meghirdetésével érték el a foglalkoztatás bővülését az utóbbi években" - magyarázza Frey Mária közgazdász, a téma kutatója. Számos uniós országban, például Nagy-Britanniában vagy Hollandiában a rugalmas időbeosztás lehetőségét jogszabály biztosítja az alkalmazottak számára, akik megválaszthatják a nekik megfelelő formát, amennyiben az nem sérti a cég üzleti érdekeit.

Bizalmi kérdés

Foglalkoztatást bővítő céllal a magyar vállalkozások a távmunkaprogram keretében pályázhatnak informatikai háttér biztosítását szolgáló eszköz-, illetve bértámogatásokra. Az elmúlt hét évben leginkább a támogatottak 56 százalékát kitevő, kisebb létszámú szervezetek jeleskedtek a telephelytől távoli új munkahelyek teremtésében.

A Seed Alapítvány szakértőjének tapasztalatai alapján azonban gyakran előfordult, hogy a pályázatok nyertesei a támogatást követő továbbfoglalkoztatási kötelezettség lejártakor azonnal elbocsátották a támogatottat. A nehézségek főként abból fakadtak, hogy frissen jött, tapasztalatlan kollégák esetében nem optimális a kölcsönös bizalmat igénylő távmunka, amely külföldön is leginkább a magasan kvalifikált középvezetőkre jellemző.

Az új távmunkások beállításának költségeit nem mindig tudták tartósan, támogatás nélkül kitermelni a cégek. Így az idei évtől már a meglévő munkaerő kihelyezését is lehetővé teszi a pályázat.

Játékszabályok

Vass Rózsa, a Net.Könyvelő Kft. ügyvezetője a saját bőrén tanulta meg a távmunka játékszabályait, amikor az adatrögzítési feladatokra újonnan felvett, képzetlen, tapasztalatlan alkalmazott munkáját nem kis erőfeszítéssel tudta csak kijavítani egy határidős projekt során.

A kudarcból azt a tanulságot vonta le, hogy egyrészt a távmunka nem alkalmas minden munkakörre, másrészt „szakmai előismereteket, profizmust, nagyfokú önállóságot, átlagon felüli problémamegoldó képességet és megbízhatóságot feltételez a munkavállaló részéről”.

Kismamát, vagy nyugdíjast?

Laczkó Zsuzsa úgy látja, az atipikus formák elterjedésének gátja mind a munkáltatók, mind a foglalkoztattak részéről leginkább az éretlenség. Ez előbbiek esetében a bizalom, utóbbiaknál pedig az elkötelezettség hiányában nyilvánul meg. A kisebb cégeknél a vezetők gyakran ódzkodnak az ilyesmit preferáló kismamák alkalmazásától, attól tartva, hogy rögtön táppénzre mennek, ha beteg a gyerek, és napokra kiesnek a több funkciót is ellátó munkából.

Így a mikrovállalkozásoknál betöltött, összesen 74 ezer részmunkaidős állásban leginkább nyugdíjasokat foglalkoztatnak, főként kisegítő, fizikai teendők elvégzésére.

A halaszthatatlan adminisztrációt Juhász Attila, a munkaruhák gyártásával és forgalmazásával foglalkozó balatonboglári Juhász és Társai Bt. tulajdonosa sem bízza szívesen kisgyerekes anyukákra. Őket inkább távmunkában alkalmazza, főként telemarketinges feladatokra, ahol jól ellenőrizhető követelményeket állított fel. Mind a cég, mind a munkatársak számára előnyös, hogy a fizetést sem a munkaidőhöz, hanem az elvégzett hívások számához igazítja.

Átláthatatlan szabályozás

Az ehhez hasonló rugalmas megoldások bevezetését azonban a magyar jogszabályok inkább hátráltatják, mint ösztönzik. A Pepita Holló Bt. is az átláthatatlan szabályozás miatt adta fel a távmunkában való foglalkoztatásra tett kísérletet. „"ét szakértőtől ellentmondásos véleményt kaptunk az alkalmazandó előírásokra vonatkozóan" - meséli Nagy Tibor, aki építőipari vállalkozás ügyvezető igazgatójaként sűrűn számíthat munkavédelmi ellenőrzésre.

Nem tűnt tisztázottnak, hogy ki fizesse a számítógép üzemeltetésével járó többletköltséget a villanyszámlában, vagy hogy például munkahelyi balesetnek minősül-e egy otthoni lábtörés. Így kötöttek ki végül a már említett részmunkaidős állás meghirdetése mellett. Ebből pedig csak a gyakorlatban lett job sharing, "papíron" nem: ezt a fogalmat ugyanis a Munka törvénykönyve egyáltalán nem ismeri.