Ha a születésszámra nem is, az építőiparra és az ingatlanárakra jelentős hatást gyakorolt a CSOK

A születésszám negyedévenkénti növekedési üteme 2012 és 2014 között a V4 országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) megközelítőleg azonos volt, amit itthon a CSOK bevezetése sem változtatott meg. Ugyanakkor a teljes termékenységi arányszám nőtt, de Lengyelországot kivéve ez minden V4 országról elmondható (ezen belül Magyarország és Szlovákia rátája van a legközelebb egymáshoz). Figyelembevéve, hogy Magyarország (2,1%) majdnem másfélszer annyit költ GDP arányosan családtámogatásra, mint Szlovákia (1,5%), a hazai programok eredményei gyengék. Azt a célt, hogy jelentős születésszám növekedés történjen, a CSOK nem érte el.

A nemzetközi összehasonlítás alapján azt állíthatjuk, hogy az aktív korúak jövedelmének emelkedése növeli valójában a termékenységi arányszámot, nem az ingatlantámogatások. 

Ha a születésszámra nem is, az építőiparra és az ingatlanárakra jelentős hatást gyakorolt a CSOK. A CSOK hatására megnőtt lakóingatlan kereslet első körben azonnal hatott az építőipari kapacitásokra. Az építések volumenének növekedése munkaerőhiányt okozott az építőiparban, illetve jelentős többletkeresletet generált az építőanyag iparban. A lakó- és nem lakó épületek építésén dolgozók száma a 2010-es évek elején stagnáló 30 ezerről, 2019-re 50 ezerre nőtt. A területen dolgozók bruttó bérnövekedése azonban elmaradt az átlagos bérnövekedési ütemtől, pedig a bérstatisztikában a foglalkoztatás nagy mértékű kifehéredése (legális foglalkoztatás) is megjelenik. Ez arra utal, hogy az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása nőtt meg elsősorban.

Az építőanyag ipar hazai értékesítési volumene 2015 előtt csökkenő trendet mutatott, majd ez a CSOK bevezetését követően megfordult, és átlagosan évi 18%-kal nőtt, emellett a korábban növekvő export stagnált. Az építőanyagok iránt megnövekedett kereslet, a környező országokhoz (12-14%) képest magasabb áremelkedést eredményezett (28%) a vizsgált négy évben, mert nem volt elég kapacitás a többlet kereslet kielégítéséhez.

A CSOK az ingatlanpiaci árak emelkedéséhez is hozzájárult. Európai szinten Magyarországon drágultak leginkább az ingatlanok reáláron, amit a CSOK miatti javuló árvárakozások is okoztak. Mivel az épületek építésének termelői árindexe (+31%) jelentősen elmaradt az ingatlan áremelkedéstől (+62%), ezért az áremelkedés jelentős része a keresleti hatásoknak (spekulációnak) köszönhető.

Összefoglalva elmondható, hogy a CSOK a célul tűzött demográfiai változást csak ideiglenesen tudta elérni, de az sem volt kirívó a nemzetközi környezetben, ugyanakkor jelentősen hozzájárult a lakóingatlanok és az építőipar, valamint az építőanyagok áremelkedéséhez, amely azokat is sújtotta, akik nem voltak részesei a CSOK-nak, vagyis a többséget. Egy átlagos lakás ára 2018-ra 10 millió forinttal nőtt, ami a CSOK-kal megegyező volumen. Ezért össztársadalmi szinten inkább ártott, mint használt a beavatkozás, aminek oka a várható tovagyűrűző hatások nem megfelelő kezelése - írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. sajtóközleménye. 

A bőkezű magyar családtámogatás nem hozott babyboomot és növeli az egyenlőtlenséget

kép: freepik