Hazánk jelentős költségmegtakarításokra készül a közszférában

A jelentés szerint a magyar az egyike annak az öt közép- és kelet-európai kormánynak, amely az IKT segítségével próbál költségmegtakarításokat elérni a gazdasági válság után. A tanulmány ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a rövid távú nyereség hangsúlyozása veszélyeztetheti a hosszú távú digitális fejlesztéseket.

Magyarország a közelmúltban fokozott hangsúlyt fektetett politikájában az IKT-re, és 2008 elején külön Infokommunikációs Államtitkárságot hozott létre. Ennek költségvetése az EU által finanszírozott Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) különböző programjaiból tevődik össze.

A 2009/2010-re elkülönített források 102 milliárd Ft-ot (375 millió eurót) vagy másképpen az ÚMFT költségvetésének 4,4 százalékát tették ki. Az államtitkárság az IKT-forrásokat öt prioritási területhez rendeli hozzá: állampolgárok bevonása, különös tekintettel a szélessávú szolgáltatások bővítésére; üzleti informatika, többnyire a kkv-k és az e-kereskedelmi szektor támogatására; e-adminisztráció; integrált közszolgáltatások; ügyfélorientált közszolgáltatások. Ugyanakkor a gazdasági válság politikai bizonytalansággal társult, ami nagyon megnehezítette a magyar kormány számára a hosszú távú IKT-stratégia szem előtt tartását.

A kormány jóváhagyta az Infokommunikációs Technológiák (IKT) Szektor Iparpolitikai Akciótervet a rendelkezésre álló források bizonyos, prioritást élvező projektekhez történő újraallokolására vonatkozóan. Bár konkrét összegeket még nem közöltek, a kormány úgy nyilatkozott, hogy az e-közszolgáltatási programokat nem halasztják el a válság miatt. Az akcióterv alapján az egyéb prioritások közé tartoznak az IKT-infrastruktúrát érintő és az online oktatási programok.

Ha a kormány megvalósítja a tervet, komoly hiányosságokat tud kezelni az e-közszolgáltatások hatékonysága terén. Egyik példa erre az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program részeként megvalósított Ügyfélkapu, amely úgynevezett egyablakos online hozzáférést biztosít kormányzati szolgáltatásokhoz, de még nem sikerült kimeríteni a benne rejlő lehetőségeket. Eddig csupán körülbelül 200 ezer állampolgár használja a szolgáltatást, ami mindössze töredékét jelenti annak a 2 millió felhasználónak, akik igénybe veszik a magánszektor bankjai által kínált elektronikus banki szolgáltatásokat.