Hogy adózunk jövőre?

A kisadózó vállalkozások tételes adójának az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és betéti társaság lehet az alanya, aki ezt a választását, valamint legalább egy általa foglalkoztatott kisadózót az e célra rendszeresített nyomtatványon bejelent az állami adóhatósághoz, és vele szemben a törvényben nevesített kizáró okok nem állnak fenn.

Bármikor bejelenthető

A tételes adó választása bármikor bejelenthető. A tevékenységet év közben kezdő vállalkozás az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg választhatja az adóalanyiságot, amely a bejelentést követő hónap első napjával jön létre, a törvényben meghatározott okok fennállása esetén szűnik meg, s a megszűnést követő két éven belül ismételten nem választható.

Nem választható a kisadózó vállalkozások tételes adózása, ha a vállalkozás adószámát a bejelentést megelőző két éven belül az adóhatóság jogerősen felfüggesztette.

A tételes adózást választóknak a választásra vonatkozó bejelentéssel egyidejűleg be kell jelenteniük a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő kisadózók adatait is, ez feltétele az adóalanyiság létrejöttének. A bejelentésben arról is nyilatkozni kell, hogy a kisadózó főállásúnak minősül-e. Az adóalany vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja csak munkaviszony keretében működhet közre a vállalkozás tevékenységében, ellenkező esetben a be nem jelentett foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazandók.

Mennyit kell fizetni?

A kisadózó vállalkozás tételes adó fizetésére kötelezett. Ennek mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer forint, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint. A kisadózó vállalkozás a tételes adót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni minden olyan főállású és nem főállású kisadózó után, akinek jogviszonya a tárgyhó bármelyik napján fennállt. Ha a kisadózó a tárgyhó egyetlen napján is főállásúnak minősül, a fizetendő adó mértéke 50 ezer forint.

Az egyéni vállalkozó kisadózó esetében lehetőség van a tevékenység szüneteltetésére, erre az időtartamra nem terheli őt tételes adófizetési kötelezettség.

A kisadózó vállalkozás abban az esetben, ha a naptári évben elért bevétele a 6 millió forintot meghaladja, az ezt meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett, amelynek megfizetése nem mentesíti őt a tételes adófizetési kötelezettség alól. A naptári évben megszerzett bevétel számításakor az adóalanyiságot megelőzően szerzett bevételt is figyelembe kell venni.

A jövedelemigazolás szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több kisadózó esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.

Mit vált ki a tételes adó?

A kisadózó vállalkozás és a kisadózó a tételes adó megfizetése esetén a törvényben meghatározott közterhek alól mentesül. A tételes adó megfizetésével teljesül:

- a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
- a társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
- a személyi jövedelemadó, a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
- a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.

A tételes adó megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.

A főállású kisadózó a tételes adó megfizetésével a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint biztosítottnak minősül, az ellátások számításának alapja pedig havi 81 300 forint. A közreműködő kisadózó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat a minimálbérnél magasabb járulékalapnál fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, és azt az adóévet megelőző év december 20-áig kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak, és nem szerez jogosultságot társadalombiztosítási, valamint álláskeresési ellátásra.

Milyen adminisztrációval jár?

A kisadózó vállalkozás tételes adófizetési kötelezettségéhez adóbevallási kötelezettség nem kapcsolódik, a vállalkozás az adóévet követő év január 20-áig kizárólag az adóévben megszerzett bevételéről köteles nyilatkozni. Ha a bevételi értékhatár túllépése miatt százalékos mértékű adó megfizetésére is köteles, azt eddig az időpontig meg kell állapítania, bevallania és megfizetnie.

A vállalkozásnak bevételi nyilvántartást is vezetnie kell. Miután nem alanya a számviteli törvénynek, ezért a törvény ehhez kapcsolódóan meghatározza a minimumkövetelményeket, valamint a nyilvántartás vezetésének és a bizonylatok megőrzésének szabályait. A vállalkozás a termékértékesítéseiről, szolgáltatásnyújtásairól az áfa-törvény szabályai szerint számla vagy nyugta kiállítására köteles, a számlán pedig köteles feltüntetni, hogy "Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla".