Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 12 éve

Hogy működik a nyugdíjrendszer Európa országaiban?

A 90-es években Európa számos országában megjelent a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer mellett valamilyen kiegészítő nyugdíjbiztosítási forma. A kiegészítő biztosításokat több országban különféle kedvezményekkel ösztönzi az állam.

Németország és a Riester-nyugdíj rendszer

A fejlett államokhoz hasonlóan Németországban is lefelé vékonyodik a társadalmi korfa, vagyis egyre kevesebb aktív kereső tart el egyre gyarapodó számú idős, nyugdíjast.

Ezt belátva még a Schröder-kormány hozta létre a kiegészítő nyugdíjbiztosítás, az akkori munkaügyi miniszterről elnevezett Riester-nyugdíj rendszerét.

A nyugdíjtörvény 2000-ben végrehajtott módosítása nyomán ugyanis az állami nyugdíj összege a 45 szolgálati év után az utolsó nettó kereset 70 százalékáról 67 százalékára csökkent.

A Riester-nyugdíjalapba 2008 óta a bruttó kereset legalább 4 százalékát kell befizetni, de legföljebb évi 2100 eurót. Az elmúlt 9 év alatt több mint 13 millióan éltek a lehetőséggel, amelyet az állam anyagilag is támogat: fejenként és évente 154 eurót tesz hozzá az egyén előnyugdíj megtakarításához. Eltartott gyermek után további 185 euró, 2008-ban vagy később született gyerek után évi 300 euró az állami hozzájárulás.

Németországban a bruttó keresetük 19,9 százalékát fizetik be az aktív keresők az állami nyugdíjpénztárba. A nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év (nőknek és férfiaknak egyaránt), ez 2012-től 2029-ig fokozatosan 67 évre emelkedik. Teljes nyugdíj annak jár, aki elérte a korhatárt, és legalább 45 éven át fizetett nyugdíjjárulékot (nők esetében a gyereknevelés 10 éves korig szintén beleszámít a jogosultsági évekbe). Aki korábban megy nyugdíjba, annak a maximális nyugdíjnál értelemszerűen kisebb összeget folyósítanak.


Osztrák nyugdíjrendszer - három pillér



A szakértők Ausztriában is évek óta arra figyelmeztetnek, hogy a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjbiztosítás túlsúlya és a lakosság elöregedése miatt hosszú távon fenntarthatatlan a jelenlegi rendszer.

Míg 2009-ben a 3,5 millió munkavállalóra 2,1 millió nyugdíjas jutott, 2050-ben a 3,7 millió keresőképes korúnak 3,2 millió nyugdíjast kell majd "eltartania". A nyugdíjkorhatár fő szabály szerint a férfiaknál jelenleg 65, a nőknél 60 év, de a gyakorlatban az átlagos osztrák már 58 évesen nyugállományba vonul. Ausztriában emellett a nyugdíjak is viszonylag magasak, az aktív kori kereset 80 százalékát teszik ki.

Az osztrák nyugdíjbiztosítási rendszer három pillérre, az állami, valamint a vállalati és a magán nyugdíjbiztosításokra épül, de a három közül az elsőnek van a legnagyobb szerepe.

A kötelező államit kiegészítő, önkéntes elven működő két másik pillér kiépítését az 1990-es évek elején kezdték meg, így nyugdíjak mintegy 90 százalékát még ma is az állami biztosítás keretében folyósítják. Az állami pillérben tavaly az átlagos öregségi nyugdíj havi 1100 eurót tett ki, a törvényben meghatározott minimális nyugdíj 750 euró volt.

Az állami rendszer az aktív korúak és a munkáltatók befizetésein alapul. A munkáltatói járulék a bér 12,55 százalékát, a munkavállalói 10,25 százalékát teszi ki. A járulékokból befolyt összegek és a kifizetett nyugdíjak közötti különbözetet azonban az állam fedezi.

A kötelező nyugdíjrendszer költségeinek 25 százaléka terheli az államkasszát. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint Ausztria GDP-jének igen magas hányadát, 12,6 százalékát fordítja a nyugdíjkiadásokra, míg szervezet tagállamainak átlaga csak 7,2 százalék.

A másik két pillér elemzők szerint egyelőre gyerekcipőben jár Ausztriában, de egyre többen veszik igénybe. A foglalkoztatottak negyede, 780 ezer fő vesz részt vállalati nyugdíjkasszákban. A kifizetések száma egyelőre 50-60 ezer körül van, az átlagos járulékösszeg 470 euró.

Az állami prémiumokkal támogatott, jelenlegi formájában 2003-ban bevezetett nyugdíj-előtakarékossági alapoknál 1,5 millió munkavállalónak van szerződése. Ennek a kiegészítő nyugdíjnak a népszerűségét nagyban növelte, hogy korábbi, 2003 előtti változataival szemben adómentes.


Franciaország - a szolidaritás elve



Franciaországban a kétszintű nyugdíjrendszer az újraelosztás szolidaritási elvén alapul: az aktív munkavállalók által befizetett járulékból biztosítja az állam a jelenlegi nyugdíjak kifizetését.

A munkáltatók a társadalombiztosításhoz tartozó központi nyugdíjpénztárba befizetendő kötelező alapjárulék mellett a foglalkoztatási ágazatonként szerveződő kiegészítő nyugdíjpénztárakba is kötelezően fizetnek járulékot, amelynek elosztását szintén szolidaritási alapon állapítják meg.

A 38 kiegészítő pénztár egy része állami, egy része pedig magánkézben van. Ebbe a kétszintű rendszerbe tartozik a francia munkavállalók mintegy hetven százaléka.

Egyes állami nagyvállalatok önálló nyugdíjpénztárral rendelkeznek, például az állami vasúttársaság (SNCF), a párizsi tömegközlekedési vállalat (RATP) vagy a villamos művek (EDF), valamint a mezőgazdasági alkalmazottak, a katonák vagy a közigazgatásban dolgozók is egy külön állami kasszához tartoznak, ahol az átlagnyugdíj közel duplája a kétszintű rendszerbe tartozók juttatásának.

Minden munkavállalóknak lehetősége van a tőkésítési modellen nyugvó egyéni megtakarítási nyugdíjszámlát is vezetnie, amelyről nyugdíjba vonulása után kiegészítő nyugdíjat kaphat. Jelenleg a franciák 17 százaléka él ezzel a lehetőséggel.

A franciák nyugdíjként jelenleg átlagosan bruttó jövedelmük 54 százalékát kapják meg. Az állami pénztárból a férfiak átlagosan havi 680 eurós (187 ezer forintos), a nők 530 eurós (146 ezer forintos) összegre számíthatnak.

A kiegészítő pénztárakból és egyéb megtakarításokból származó juttatásokkal együtt a férfiak átlagosan 1600 eurót (440 ezer forintot), a nők pedig ezer eurót (275 ezer forintot) kapnak havonta. A francia minimálbér 2010-ben bruttó 1350 euró (370 ezer forint), amelyből 1050 eurót (290 ezer forintot) kapnak kézhez a munkavállalók.


Belgium - kiegészítő feltételrendszer



Belgiumban az első, alapvető pilléren belül három modell létezik. Az alkalmazottak számára felosztó-kirovó rendszerben biztosítják a nyugdíjat. Alapesetben 65 évtől, de bizonyos feltételek mellett már 60 éves kortól is nyugdíjba lehet menni. Ha van eltartott házastárs, akkor a nyugdíj az aktív évek átlagkeresetének 75 százaléka, ha nincs, akkor 60 százaléka. Ennek előfeltétele a valamivel több, mint 16 százalékos járulék fizetése - e kötelezettség a munkáltató és az alkalmazott között oszlik meg.

Az első pillér másik két modellje egyfelől az egyéni vállalkozók nyugdíja, amely a nettó bevételekhez igazodó hozzájáruláson alapul, másfelől a közalkalmazottak nyugdíja, aminek a fedezetét a szövetségi kormány biztosítja. Az első pillér alapján járó nyugdíj gyakran kiegészül a második pillér nyújtotta lehetőségekkel. E lehetőség privát és önkéntes jellegű.

Itt is három modell különböztethető meg: az egyedi vállalati nyugdíjmodell konkrétan meghatározott alkalmazottak számára, a kollektív vállalati nyugdíjmodell az alkalmazottak meghatározott csoportja számára, valamint az ágazati nyugdíjmodell, amelyek feltételrendszere a kollektív szerződéseken alapul.

A második pilléren belül hagyományosan az első két modellnek - vagyis a vállalati modelleknek - van nagyobb jelentősége, de az elmúlt tíz évben számos szektormodell alkalmazása is elterjedt.

A második pillérhez kapcsolódik az úgynevezett kiegészítő feltételrendszer, vagyis az, hogy akár a két vállalaton belüli, akár az ágazati modell alkalmazása mellett megállapodhatnak egymással a szociális partnerek az úgynevezett szociális nyugdíjmodell alkalmazásában, amely a munkanélküliség, a munkából anyaság folytán adódó távollét, illetve a betegség hátrányos következményeit hivatott enyhíteni.

A második pilléren belüli ágazati nyugdíjmodellek legtöbbjét egyébként szintén biztosító társaságok működtetik. Kivétel a fémfeldolgozó és villamossági szektor, valamint az építőipar, ahol nyugdíjalapok kezelik a pénzt.

Végezetül a harmadik pillért az önkéntes magánnyugdíj jelenti. E pillért arra felhatalmazott magán életbiztosító társaságok vagy nyugdíjalapok működtetik, és EU-összevetésben meglehetősen hangsúlyos pillérnek számítanak Belgiumban. A tőkefedezeti alapon, tehát nem felosztó-kirovó rendszerben működő kiegészítő nyugdíjalapokhoz fizetett hozzájárulások adóztatása arra ösztönöz, hogy az alkalmazott legfeljebb átlagkeresetének 80 százalékát kapja meg nyugdíjként.


Hollandia - három pillér



Az egyik az állami költségvetés, amely mindazonáltal összességében a nyugdíjnak csak kisebb részét fedezi, a másik - legnagyobb - a cégek és munkavállalók részesedése, és mindezt harmadikként egy önkéntes megtakarítási lehetőség (biztosítással egybekötött befektetés) egészíti ki.

Az állami nyugdíj összege fix, de rendszeresen felülvizsgálják. Az alsó határnak el kell érnie a minimálbér 70 százalékát. Jelenleg egy egyedülálló nyugdíjas havi 1052 eurót kap minimum, de a számításnál figyelembe veszik házastársa jövedelmét is. A gazdasági válság miatt az állam idén havi egyszeri 30 eurós különtámogatásban is részesíti a nyugdíjasokat.

A nyugdíjbiztosítási rendszert a gyakorlatban nyugdíjalapok és nyugdíjjal is foglalkozó biztosítók működtetik, pénzügyi alapját elsősorban a járulékok biztosítják. Nagy cégek is működtetnek saját nyugdíjalapokat. A járulék megoszlása biztosítótól függ, de általában kétharmada esik a munkáltatóra, egyharmadát a munkavállaló fizeti.

Az öregségi nyugdíjkorhatár egységesen 65 év. A teljes nyugdíjra az jogosult, aki biztosított volt 15 és 65 éves kora között. A teljes nyugdíj 2 százalékkal csökken minden év után, amelyben az adott személy nem volt biztosított. Az ellátás mértékét a biztosítási idő hossza és a családi állapot határozza meg. Nyugdíj-kiegészítés a hozzátartozó jövedelmétől függően jár, abban az esetben, ha a hozzátartozó nincs még 65 éves.

Rokkantsági nyugdíjat igényelhet minden 65 év alatti munkavállaló, legalább 15 százalékos munkaképesség-csökkenés esetén. A nyugdíj mértéke függ a rokkantság fokától, a munkavállaló által elért utolsó kereset összegétől, valamint a munkavállaló korától.

Hozzátartozói nyugellátásra lehet jogosult az özvegy, az élettárs és az elvált házastárs (bizonyos feltételekkel) és az a gyermek, aki mindkét szülőjét elveszítette.


Ukrajna - bizalmatlanság a magánnyugdíjpénztárakkal szemben



Ukrajnában tíz év vajúdás után az idén kezdődött el a Szovjetuniótól örökölt nyugdíjrendszer reformja, amely a tervek szerint 2014-ben zárul a nem állami kezelésű nyugdíjalapok létrehozásával.

Az eresztékeiben recsegő-ropogó ukrán nyugdíjrendszer tarthatatlanságát jelzi, hogy 14 millió dolgozóra 13,8 millió nyugdíjas jut. Mivel az öregségi nyugdíj átlagos összege alig 950 hrivnya (kb. 23 ezer Ft), mintegy 2,5 millió nyugdíjas kénytelen munkát vállalni. Közben a nyugdíjalap hiánya megközelíti a 30 milliárd hrivnyát (750 milliárd forint), amit a központi költségvetésből kell fedezni.

A Viktor Janukovics elnök által júliusban bejelentett nyugdíjreform első szakaszában - évente hat hónappal növelve - 55-ről 60 évre emelik a ma 32-44 éves nők, majd 65 évre az 1977 után született nők és férfiak nyugdíjkorhatárát.

A nyugdíjreform második szakaszát 2011-2012-ben bonyolítják le, növelve a nyugdíjra jogosultak minimális szolgálati idejét: a nőknél 30, a férfiaknál 35 évre, a jelenlegi 20, illetve 25 év helyett.

Az átalakítás harmadik szakaszának lezárásaként 2014 végéig létrehozzák a nem állami nyugdíjalapokat, amelyekbe a dolgozók saját maguk fizetik be keresetük egy részét.

Ukrajnában a törvények jelenleg is lehetővé teszik magánnyugdíjpénztárak működését. Ezekkel szemben azonban nagy a bizalmatlanság, a tagságuk ezért alig haladja meg a 450 ezer főt, a tőkéjük pedig az 550 millió hrivnyát.
  • 2022.08.29Mit tegyél, hogy tőled vásároljanak? Értékesítése mindig szükség van; nem csak akkor, ha a cégnek jól megy, de akkor is, amikor nehéz időszak következik. Részletek Jegyek
  • 2022.09.16HR és Munkajog modul I.: A munkaviszony keletkezése / Beléptetés Kettő az egyben: egyszerre HR és munkajogi megközelítésben: a munkaszerződés, általános magatartási követelmények, adatvédelem és más, fontos témák neves oktatóktól, mint Berke Gyula, Bankó Zoltán. Részletek Jegyek
  • 2022.09.28 recruiTECH BLUE Kékgalléros foglalkoztatók, termelő logisztikai vállalatok = recruiTECH BLUE konferencia, ahol újra a fizikai toborzáson lesz a hangsúly. Harmadik országbeliek foglalkoztatása, szállásoltatás, online toborzás, outsourcing és még számos aktuális téma! Részletek Jegyek
  • 2022.10.05Tréning Kerekasztal Konferencia 2022. Folytonos változások, aggodalom, stressz, hybrid működés, motivációvesztés, soha nem látott fluktuáció - napjainkban számos már korábban is tapasztalt és rengeteg új kihívással küzdenek a cégvezetők, HR és képzési szakemberek. Az idei Tréning Kerekasztal konferencia több évtizedes hagyományt követve az aktuális szervezeti és HR kihívásokra ad válaszokat és bemutatja a magyar piac vezető tréningcégeinek legújabb fejlesztéseit és tapasztalatait. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A fideszes képviselők be se mentek a parlamentbe újratárgyalni a katatörvényt

Határozatképtelen volt az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülés, amelynek célja az volt, hogy az Országgyűlés még a hatályba lépés... Teljes cikk

24 éves csúcson az infláció

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszerek ára tavaly júliushoz viszonyítva 27... Teljes cikk

Rendkívüli ülést tart a parlament a kata-törvény miatt

Az ellenzéki pártok célja, hogy még hatályba lépése előtt töröljék a kata-törvényt. Teljes cikk

Facebook