Így adózunk 2013-ban
Január elsejétől már mindenki az egykulcsos, azaz 16 százalékos adót fizeti meg jövedelmei után. Változtak a cafeteriára vonatkozó szabályok és életbe lépett a munkahelyvédelmi akcióterv is, amelynek keretében a legveszélyeztetettebb csoportok esetében csökken a munkáltatók járulékterhe - közli a Magyar Hírlap.
Január elsejével teljesedett ki a tényleges egykulcsos személyi jövedelemadó. A magánszemély valamennyi jövedelme után egységesen tizenhat százalékos adót fizet, és megszűnt a szuperbruttósítás intézménye is - írja a Magyar Hírlap.
A béren kívüli juttatásokat a tizenhat százalékos személyi jövedelemadón túl terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke a korábbi tíz százalékról tizennégy százalékra emelkedett. Az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege pedig nyolcezer forintra nőtt.
Életbe lépett a munkahelyvédelmi akcióterv, amelynek keretében a legveszélyeztetettebb csoportok esetében jelentősen csökken a munkára rakódó adó- és járulékteher mértéke. A cégeknek a foglalkoztatás első két évében nem kell megfizetni a szakképzési hozzájárulást a pályakezdő fiatalok, a tartósan állást kereső személyek, és a gyed folyósítását követően, illetve a gyes, a gyermeknevelési támogatás alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók bruttó munkabére, de legfeljebb havi százezer forint arányos része után.
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetében a foglalkoztatás teljes időszakában csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb havi százezer forint arányos részének a 14,5 százalékával.
Emellett megszűnt a nyugdíjjárulék fizetési felső határ és változtak a kisvállalkozókra vonatkozó szabályok, január elsejével ugyanis a legkisebb vállalkozói kör két új adónemet vehet igénybe. A kisadózók tételes adóját (kata) az évi hatmillió forint alatti bevétel esetén választhatják az egyéni vállalkozók. A havi ötvenezer forintos tételes adó kiváltja az iparűzési adó kivételével az összes adóterhet (az szja-t, a taót, az ehót, szochót, a szakhót és az osztalékadót is).
A kisvállalati adót (kiva) az eddigi evakörbe tartozók közül többen választhatják - az egyéni vállalkozók kivételével -, ha az előző évi létszámuk nem haladta meg a 25 főt, míg a mérlegfőösszegük az ötszázmillió forintot. A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, mértéke tizenhat százalék.
Magyar Hírlap
A béren kívüli juttatásokat a tizenhat százalékos személyi jövedelemadón túl terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke a korábbi tíz százalékról tizennégy százalékra emelkedett. Az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege pedig nyolcezer forintra nőtt.
Életbe lépett a munkahelyvédelmi akcióterv, amelynek keretében a legveszélyeztetettebb csoportok esetében jelentősen csökken a munkára rakódó adó- és járulékteher mértéke. A cégeknek a foglalkoztatás első két évében nem kell megfizetni a szakképzési hozzájárulást a pályakezdő fiatalok, a tartósan állást kereső személyek, és a gyed folyósítását követően, illetve a gyes, a gyermeknevelési támogatás alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók bruttó munkabére, de legfeljebb havi százezer forint arányos része után.
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetében a foglalkoztatás teljes időszakában csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a bruttó munkabér, de legfeljebb havi százezer forint arányos részének a 14,5 százalékával.
Emellett megszűnt a nyugdíjjárulék fizetési felső határ és változtak a kisvállalkozókra vonatkozó szabályok, január elsejével ugyanis a legkisebb vállalkozói kör két új adónemet vehet igénybe. A kisadózók tételes adóját (kata) az évi hatmillió forint alatti bevétel esetén választhatják az egyéni vállalkozók. A havi ötvenezer forintos tételes adó kiváltja az iparűzési adó kivételével az összes adóterhet (az szja-t, a taót, az ehót, szochót, a szakhót és az osztalékadót is).
A kisvállalati adót (kiva) az eddigi evakörbe tartozók közül többen választhatják - az egyéni vállalkozók kivételével -, ha az előző évi létszámuk nem haladta meg a 25 főt, míg a mérlegfőösszegük az ötszázmillió forintot. A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, mértéke tizenhat százalék.
Magyar Hírlap
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon