Inkább a feketemunkát választják a külföldiek Franciaországban

Nagy-Britanniával ellentétben a jelenleg 8,5 százalékos munkanélküliséggel küszködő Franciaország az újonnan csatlakozott országok munkavállalói számára munkaerőpiacának progresszív megnyitása mellett döntött, de 2011-ig teljesen szabaddá teszi a munkavállalást a kelet-európaiak előtt - mondta a lapnak a miniszterelnök egyik tanácsadója.

Az Európai Unióhoz 2004 májusában csatlakozott új tagállamok állampolgárai tavaly május óta 62 munkaerőhiánnyal küzdő szakmában vállalhatnak szabadon munkát Franciaországban. Ez a jog januártól a frissen csatlakozott bolgárokat és románokat is megilleti. Kelet-európai munkavállaló felvételekor a francia munkáltatóknak mindenképpen engedélyt kell kérniük a munkaügyi minisztériumtól, de az érintett 62 foglalkozás esetén a munkavállalási engedélyt automatikusan adják meg a hatóságok.

A többi munkakörben foglalkoztatott minden egyes kelet-európai munkavállaló után az engedély kiadásához a munkáltatóknak évi 900 eurós illetéket kell befizetniük és annyi papírt kell kitölteniük, hogy mire az eljárás véget ér, a munkát keresők egy része 30 százalékkal magasabb bérért elhelyezkedik a fekete piacon - állítja a lap lengyel forrásokra hivatkozva.

A Párizsban rendszeresen templomba járó 110 ezer lengyel katolikus prelátusát idézve a Le Figaro 11-12 ezerre becsüli az elmúlt két évben munkavállalás céljából Franciaországba érkezett lengyelek számát, akiknek 40-50 százaléka apróhirdetést feladva szobafestőként, gyerekvigyázóként vagy költöztetőként illegálisan vállal munkát.

Sokan közülük kisebb társbérletekben laknak, de a párizsi egészségügyi hatóságok decemberben arra hívták fel a figyelmet, hogy a fővárosban a lengyelek kirekesztésben élnek, s a külföldi hajléktalanok negyven százaléka lengyel állampolgár. Számuk jelenleg 2-300-ra tehető: 94 százalékuk negyven körüli, Lengyelország keleti feléből érkezett, valaha az építőiparban dolgozott férfi.

Az illegálisan Franciaországban tartózkodó román és bolgár állampolgárok kiutasítása hazájuk csatlakozásának pillanatáig folytatódott: tavaly 5000 románt (csak decemberben 650) és 1200 bolgárt toloncoltak ki a francia hatóságok. Januárban a belügyminisztérium körlevélben tudatta a prefektusokkal, hogy a kelet-európai állampolgárok uniós tagságuk ellenére is eltávolíthatóak, "amennyiben fenyegetik a közrendet vagy a francia szociális segélyrendszer számára elfogadhatatlan megterhelést jelentenek" - írta a Le Figaro.