Jó ötlet volt a közigazgatási és munkaügyi bíróságok felállítása
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz 1970-es években önálló egységgé tett munkaügyi bíróságok példája megmutatta, hogy "szakszerűségében megsínyli a gondozatlanságot, mellőzöttséget" a nem kellően sok embert foglalkoztató és ügyet kezelő ügyszak - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy pénteki, budapesti szakmai fórumon.
Az ésszerűbb ügymenet és a bürokrácia okozta terhek lebontása irányába mutat, a jó állam felé teendő újabb lépés a koncepcióként már létező közigazgatási perrendtartás megszületése - jelentette ki Handó Tünde.
Handó Tünde példaként említette, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok néhány évvel ezelőtti felállítása óta az ügyhátralék negyedével, a két évnél tovább húzódó jogviták száma viszont hetven százalékkal csökkent, így uniós összehasonlításban a magyarországi közigazgatási bíráskodás Európa élvonalába lépett.
"Az alaptörvény egyértelműen eligazít, hogy a magyar állam a hatalommegosztás elvére alapul" - jegyezte meg az OBH elnöke, utalva arra, hogy ez a felosztás napjainkban jóval kevésbé egyértelmű, egynemű, mint évszázadokkal ezelőtt volt. Ugyanakkor az, hogy az egyes hatalmi ágak korlátot jelentenek egymásnak, nem jelentheti azt, hogy ne kerülhetne sor, sőt "ne kényszerülnénk" együttműködésre - tette hozzá.
Handó Tünde utalt arra is, hogy 1990 óta a közigazgatási bíráskodás egyre nagyobb helyet kapott, mind fontosabb szerepet töltött be a hazai jogrendszerben. Az 1970-es években önálló egységgé tett munkaügyi bíróságok példája ugyanakkor megmutatta, hogy "szakszerűségében megsínyli a gondozatlanságot, mellőzöttséget" a nem kellően sok embert foglalkoztató és ügyet kezelő ügyszak - mondta.
Megjegyezte: a munkaügyi bíróságok számos közigazgatási üggyel is foglalkoztak az elmúlt évtizedekben, így a két terület között jelentős átfedés mutatkozott, és a néhány évvel ezelőtti összevonás eredményeként az érkező ügyek arányának változását rugalmasan követheti a szervezet.
A ma működő rendszer lehetővé tette azt is, hogy olyan közvetlen kapcsolat alakuljon ki az elsőfokú és a legfelső szintű bíróság között, amely bármely más szakágénál rövidebb szintek között reakcióidőt tesz lehetővé - fogalmazott.
A pénteki eseményen - amely a közigazgatási perrendtartásról rendezett konferenciasorozat nyitánya volt - Majercsik Erika, a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumának vezetője arra emlékeztetett, 1949 óta hiányzott a területet szabályozó egységes törvény, ez, valamint a területen azóta bekövetkezett alapvető változások sora teszi szükségessé a jogszabály megszületését.
Handó Tünde példaként említette, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok néhány évvel ezelőtti felállítása óta az ügyhátralék negyedével, a két évnél tovább húzódó jogviták száma viszont hetven százalékkal csökkent, így uniós összehasonlításban a magyarországi közigazgatási bíráskodás Európa élvonalába lépett.
"Az alaptörvény egyértelműen eligazít, hogy a magyar állam a hatalommegosztás elvére alapul" - jegyezte meg az OBH elnöke, utalva arra, hogy ez a felosztás napjainkban jóval kevésbé egyértelmű, egynemű, mint évszázadokkal ezelőtt volt. Ugyanakkor az, hogy az egyes hatalmi ágak korlátot jelentenek egymásnak, nem jelentheti azt, hogy ne kerülhetne sor, sőt "ne kényszerülnénk" együttműködésre - tette hozzá.
Handó Tünde utalt arra is, hogy 1990 óta a közigazgatási bíráskodás egyre nagyobb helyet kapott, mind fontosabb szerepet töltött be a hazai jogrendszerben. Az 1970-es években önálló egységgé tett munkaügyi bíróságok példája ugyanakkor megmutatta, hogy "szakszerűségében megsínyli a gondozatlanságot, mellőzöttséget" a nem kellően sok embert foglalkoztató és ügyet kezelő ügyszak - mondta.
Megjegyezte: a munkaügyi bíróságok számos közigazgatási üggyel is foglalkoztak az elmúlt évtizedekben, így a két terület között jelentős átfedés mutatkozott, és a néhány évvel ezelőtti összevonás eredményeként az érkező ügyek arányának változását rugalmasan követheti a szervezet.
A ma működő rendszer lehetővé tette azt is, hogy olyan közvetlen kapcsolat alakuljon ki az elsőfokú és a legfelső szintű bíróság között, amely bármely más szakágénál rövidebb szintek között reakcióidőt tesz lehetővé - fogalmazott.
A pénteki eseményen - amely a közigazgatási perrendtartásról rendezett konferenciasorozat nyitánya volt - Majercsik Erika, a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumának vezetője arra emlékeztetett, 1949 óta hiányzott a területet szabályozó egységes törvény, ez, valamint a területen azóta bekövetkezett alapvető változások sora teszi szükségessé a jogszabály megszületését.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?