Jó ötlet volt a közigazgatási és munkaügyi bíróságok felállítása
Az 1970-es években önálló egységgé tett munkaügyi bíróságok példája megmutatta, hogy "szakszerűségében megsínyli a gondozatlanságot, mellőzöttséget" a nem kellően sok embert foglalkoztató és ügyet kezelő ügyszak - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy pénteki, budapesti szakmai fórumon.
Az ésszerűbb ügymenet és a bürokrácia okozta terhek lebontása irányába mutat, a jó állam felé teendő újabb lépés a koncepcióként már létező közigazgatási perrendtartás megszületése - jelentette ki Handó Tünde.
Handó Tünde példaként említette, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok néhány évvel ezelőtti felállítása óta az ügyhátralék negyedével, a két évnél tovább húzódó jogviták száma viszont hetven százalékkal csökkent, így uniós összehasonlításban a magyarországi közigazgatási bíráskodás Európa élvonalába lépett.
"Az alaptörvény egyértelműen eligazít, hogy a magyar állam a hatalommegosztás elvére alapul" - jegyezte meg az OBH elnöke, utalva arra, hogy ez a felosztás napjainkban jóval kevésbé egyértelmű, egynemű, mint évszázadokkal ezelőtt volt. Ugyanakkor az, hogy az egyes hatalmi ágak korlátot jelentenek egymásnak, nem jelentheti azt, hogy ne kerülhetne sor, sőt "ne kényszerülnénk" együttműködésre - tette hozzá.
Handó Tünde utalt arra is, hogy 1990 óta a közigazgatási bíráskodás egyre nagyobb helyet kapott, mind fontosabb szerepet töltött be a hazai jogrendszerben. Az 1970-es években önálló egységgé tett munkaügyi bíróságok példája ugyanakkor megmutatta, hogy "szakszerűségében megsínyli a gondozatlanságot, mellőzöttséget" a nem kellően sok embert foglalkoztató és ügyet kezelő ügyszak - mondta.
Megjegyezte: a munkaügyi bíróságok számos közigazgatási üggyel is foglalkoztak az elmúlt évtizedekben, így a két terület között jelentős átfedés mutatkozott, és a néhány évvel ezelőtti összevonás eredményeként az érkező ügyek arányának változását rugalmasan követheti a szervezet.
A ma működő rendszer lehetővé tette azt is, hogy olyan közvetlen kapcsolat alakuljon ki az elsőfokú és a legfelső szintű bíróság között, amely bármely más szakágénál rövidebb szintek között reakcióidőt tesz lehetővé - fogalmazott.
A pénteki eseményen - amely a közigazgatási perrendtartásról rendezett konferenciasorozat nyitánya volt - Majercsik Erika, a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumának vezetője arra emlékeztetett, 1949 óta hiányzott a területet szabályozó egységes törvény, ez, valamint a területen azóta bekövetkezett alapvető változások sora teszi szükségessé a jogszabály megszületését.
Handó Tünde példaként említette, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok néhány évvel ezelőtti felállítása óta az ügyhátralék negyedével, a két évnél tovább húzódó jogviták száma viszont hetven százalékkal csökkent, így uniós összehasonlításban a magyarországi közigazgatási bíráskodás Európa élvonalába lépett.
"Az alaptörvény egyértelműen eligazít, hogy a magyar állam a hatalommegosztás elvére alapul" - jegyezte meg az OBH elnöke, utalva arra, hogy ez a felosztás napjainkban jóval kevésbé egyértelmű, egynemű, mint évszázadokkal ezelőtt volt. Ugyanakkor az, hogy az egyes hatalmi ágak korlátot jelentenek egymásnak, nem jelentheti azt, hogy ne kerülhetne sor, sőt "ne kényszerülnénk" együttműködésre - tette hozzá.
Handó Tünde utalt arra is, hogy 1990 óta a közigazgatási bíráskodás egyre nagyobb helyet kapott, mind fontosabb szerepet töltött be a hazai jogrendszerben. Az 1970-es években önálló egységgé tett munkaügyi bíróságok példája ugyanakkor megmutatta, hogy "szakszerűségében megsínyli a gondozatlanságot, mellőzöttséget" a nem kellően sok embert foglalkoztató és ügyet kezelő ügyszak - mondta.
Megjegyezte: a munkaügyi bíróságok számos közigazgatási üggyel is foglalkoztak az elmúlt évtizedekben, így a két terület között jelentős átfedés mutatkozott, és a néhány évvel ezelőtti összevonás eredményeként az érkező ügyek arányának változását rugalmasan követheti a szervezet.
A ma működő rendszer lehetővé tette azt is, hogy olyan közvetlen kapcsolat alakuljon ki az elsőfokú és a legfelső szintű bíróság között, amely bármely más szakágénál rövidebb szintek között reakcióidőt tesz lehetővé - fogalmazott.
A pénteki eseményen - amely a közigazgatási perrendtartásról rendezett konferenciasorozat nyitánya volt - Majercsik Erika, a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumának vezetője arra emlékeztetett, 1949 óta hiányzott a területet szabályozó egységes törvény, ez, valamint a területen azóta bekövetkezett alapvető változások sora teszi szükségessé a jogszabály megszületését.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon