Jövőre vezetik be a rehabilitációs járadékot

Kiss Péter elmondta: a rokkantsági ellátásból jelenleg hiányoznak a megváltozott munkaképességűek számára nyújtott rehabilitációs szolgáltatások, ezért a változtatás célja esélyt nyújtani munkaerő-piaci elhelyezkedésükhöz. Emellett az átalakítás a foglalkoztatás növelését és az igazságtalanságok kiküszöbölését célozza.

A szaktárca vezetője közölte: a rehabilitációs járadék mértékében megegyezik a rokkantsági nyugdíj összegével. Az új rendszer többletköltségét, a mintegy 60 milliárd forintot uniós forrásból fedezik - tette hozzá.

Ismertetése szerint a komplex rehabilitációs eljárás bevezetésével személyre szabott rehabilitációs útvonalat ajánlanak a megváltozott munkaképességűek számára; az anyagi segítségen túl ez tartalmazza az egészségügyi rehabilitációt, a fejlesztési, képzési rehabilitációt, a begyakorló foglalkoztatást, a védett szervezeti foglalkoztatást, és a nyílt munkaerőpiacra bértámogatáson keresztüli kihelyezést.

A rehabilitáció időszakában, legfeljebb három évig az érintettek rehabilitációs járadékot kapnak, amelynek mértéke megegyezik a rokkantsági nyugdíj összegével, ez jelenleg átlagosan 53-55 ezer forint jelenleg - közölte a tárcavezető.

Kiss Péter hangsúlyozta, hogy a 2008-tól induló rendszer először az új rokkantnyugdíjasokat érinti, és a tervek szerint 2009-től terjed ki a mai rokkantsági ellátottakra. Akiknél megállapítják a végleges rokkantságot, nem kell belépniük a rehabilitációs rendszerbe, ők továbbra is a rokkantellátás keretein belül maradnak, azonban maguk dönthetnek arról, részt vesznek-e a rehabilitációban. Egyéb esetekben az 52 év alatti rokkantnyugdíjasok közül azok lépnek be a rehabilitációs rendszerbe, akiket a minősítő bizottság visszavezethetőnek tart a munkaerőpiacra.

A szociális és munkaügyi tárca arra számít, hogy a rendszer teljes kiépülését követő egy évben mintegy 25 ezren veszik igénybe a rehabilitációs járadékot, amely évente 5-6 ezerrel növeli majd a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak számát. Az új rendszer többletköltségét, mintegy 60 milliárd forintot uniós forrásból fedezik.

A jelenlegi minősítési rendszert Kiss Péter elavultnak nevezte, mert csupán az egészségkárosodás mértékét veszi figyelembe. Ezzel szemben az új rendszerben a fejleszthető munkaképességet is vizsgálják, és ez alapján lehet segítséget adni az újra munkába kerüléshez. Ennek érdekében egységes, az uniós normáknak megfelelő minősítést vezetnek be és az Országos Orvosszakértői Intézetet átalakítják Országos Rehabilitációs és Szakértői Intézetté.

A tárcavezető elmondta: jelenleg mintegy 800 ezer rokkantsági nyugdíjas van, közülük 460 ezren nyugdíjkorhatár alattiak, több mint 200 ezren pedig rendszeresen részesülnek szociális járadékban. Tavaly az állam mintegy 750 milliárd forintot fordított a rokkantsági nyugdíjra. A megváltozott munkaképességűek 10 százaléka dolgozik bejelentve. Becslések szerint 30-50 százalék közötti a bejelentés nélkül foglalkoztatottak száma, amely 150-200 ezer főt jelenthet - közölte Kiss Péter, hozzátéve, hogy Magyarországon az új rokkantsági nyugdíjasok száma várhatóan megmarad a jelenlegi évi 30-40 ezer közötti szinten.

Mint elhangzott, az átalakítást széleskörű társadalmi egyeztetés előzte meg, a koncepció kidolgozásában részt vett az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Szociálpolitikai Tanács, a Fogyatékosügyi Tanács, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, amelyek támogatják az átalakítást. Az érintettek civil szervezetei fogják megvalósítani a komplex rehabilitációs szolgáltatások jelentős körét.

A kiosztott tájékoztató anyag szerint augusztus 31-ig megszületik az önálló rehabilitáció, a rokkantsági ellátáshoz kapcsolódó biztosítási ág létrehozásának koncepciója, szeptember 30-ig a munkaképesség megváltozásával összefüggő szociális ellátások rendszerének új rendszerhez igazítása történik meg, 2008. március 10-ig pedig összehangolják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási-támogatási rendszerét.