Kevesebbet dolgoznak a vezetők a magyar beosztottak szerint
A magyar munkavállalók több mint fele úgy véli, hogy a csúcsvezetők túl jól keresnek, sok dolgozó pedig meg van győződve róla, hogy a főnöke az ő munkáját nem tudná elvégezni - ez derül ki a Kelly Services munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cég lapunknak küldött felméréséből.
A nemzetközi felmérés 115 ezer dolgozó véleményét gyűjtötte össze összesen 33 országban - köztük több mint négyezer magyar munkavállalóét.
A felmérés főbb megállapításai a következők:
Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatójának véleménye szerint a felmérés eredménye komoly kiábrándultságot jelez a felsővezetők teljesítményével kapcsolatban, és egyúttal jól érzékelhető felháborodást a részükre biztosított jövedelem és juttatások vonatkozásában. "A munkavállalók úgy érzik, hogy a felsővezetői pozíciók birtokosai közül sokan nem nyújtják az elvárható teljesítményt, és nem biztosítják a dolgozók megfelelő motiválásához szükséges mértékű támogatást illetve irányítást" - véli Jónás Anikó.
"Felmerül a kérdés, hogy vajon a vezetői fizetések mennyire állnak arányban az adott vezetők teljesítményével. Egyes felsővezetők juttatáscsomagja láttán az egyszerű dolgozó bizony megdöbben, mert nem érti, hogyan is egyeztethető az össze az illető vezető céges teljesítményével. A felmérés jól mutatja, hogy már a menedzserek jövedelmét egészen új színben feltüntető világméretű pénzügyi válságot megelőzően is érzékelhető volt a munkavállalók körében egyfajta elégedetlenség sok vezető teljesítményével és javadalmazásával kapcsolatban" - kommentálta a felmérés megállapításait Jónás Anikó.
A munkavállalók megítélése szerint a leginkább túlfizetett cégvezetőkkel Törökországban, Magyarországon, Svájcban, Németországban, Finnországban, Hollandiában valamint az Egyesült Államokban találkozhatunk. Az, hogy valójában mivel is foglalkoznak a cégek felsővezetői, sok dolgozó számára korántsem egyértelmű. Arra a kérdésre, hogy keményebben dolgoznak-e, mint a főnökük, a magyar munkavállalók 34 százaléka válaszolt igennel, 37 százalék vélte úgy, hogy a főnöke és ő egyformán sokat tesz le az asztalra, 19 százalék pedig nem tudott egyértelmű választ adni. Mindössze a dolgozók 10 százaléka volt meggyőződve arról, hogy a főnöke nála keményebben dolgozik.
A felsővezetők részére megállapított fizetésekkel kapcsolatban a nők körében nagyobb az elégedetlenség. A nők mintegy 60 százaléka gondolja úgy, hogy a csúcsvezetők túl sokat keresnek, míg a férfiak körében ez az arány 54 százalék. Meglepő módon a résztvevők 39 százaléka jelentette ki, hogy megítélése szerint a főnöke az ő munkáját nem tudná elvégezni, ami arra utal, a dolgozók nem nagyon hiszik, hogy a menedzsment tisztában van vele, mivel is foglalkoznak beosztottaik nap mint nap.
A felsővezetőktől kapott motiváció vonatkozásában a résztvevők mintegy 29 százaléka állította, hogy nem ösztönzik őket sem jobb munkavégzésre sem nagyobb termelékenységre. A felmérés megállapításai egyre növekvő szkepticizmust jeleznek a munkavállalók körében a cégek felsővezetői által a javadalmazás kérdésében hozott döntéseket illetően. A jelenlegi világméretű pénzügyi válság következtében felerősödtek azok a vélemények, melyek szerint a felsővezetői jövedelmek kapcsán átláthatóbb és az utólagos számonkérést lehetővé tevő folyamatokra van szükség, egy olyan rendszerre, ahol a fizetést valóban a teljesítmény határozza meg.
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
A babóti általános iskolában meghirdetett tanári állásra közel százan jelentkeztek a Maldív-szigeteki álomutazás ígéretével. Már a második... Teljes cikk
Milyen munkahelyet kívánnának a lányaiknak az apák? Ezzel a kérdéssel indította idei nőnapi kezdeményezését a Dreher Sörgyárak. A vállalat... Teljes cikk
Vádat emeltek két orvos, valamint két társuk ügyében, akik két éven át törvénybe ütközően, közfinanszírozásra végeztek műtéteket a... Teljes cikk
- 840 ezer forint az átlagbér – de van egy csavar a számok mögött 1 hete
- Bérsáv: Mit jelent és miért lesz kötelező 2026-tól? 1 hete
- Ennyit keresnek a budapesti busz- és villamosvezetők 2 hete
- Mechanical Engineer 2 hete
- Ekkora hitelt vehetnek fel a legjobban kereső dolgozók 2 hete
- Megéri még diplomát szerezni? Kiderült, miért nem fizetik meg a tanulást 3 hete
- Kiderült: ennyit visznek haza az Audi dolgozói Győrben 3 hete
- Felmérés: mennyit tudnak a magyarok az EU bértranszparencia-irányelvéről? 4 hete
- Nyelvoktatás, te drága!? 1 hónapja
- Több irányítás, kevesebb kiégés? A kutatás szerint ez a titok! 1 hónapja
- Durvább, mint hittük: ennyit keres valójában egy magyar rendőr 2026-ban 1 hónapja

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?