Kevesebbet dolgoznak a vezetők a magyar beosztottak szerint
A felmérés eredményei szerint a munkavállalók körében igen nagy az elégedetlenség a felsővezetők javadalmazásával és teljesítményével kapcsolatban. Sok dolgozó véli úgy, hogy valójában keményebben dolgozik, mint a főnöke, ugyanakkor arról panaszkodik, hogy nem kapja meg azt a fokú motivációt, ami jobb munkavégzésre és magasabb termelékenységre ösztönözné.
A nemzetközi felmérés 115 ezer dolgozó véleményét gyűjtötte össze összesen 33 országban - köztük több mint négyezer magyar munkavállalóét.
A felmérés főbb megállapításai a következők:
a válaszadók 57 százaléka véli úgy, hogy a felsővezetők túl sokat keresnek - ez nemzetközi összehasonlításban a második legmagasabb arány,
34 százalék meg van győződve róla, hogy keményebben dolgozik, mint a főnöke,
36 százalék nyilatkozta azt, hogy a főnöke nem is érti, hogy beosztottai mivel foglalkoznak nap mint nap,
39 százalék állítja, hogy az ő munkakörét a főnöke nem tudná ellátni,
29 százalék érzi úgy, hogy nem kapja meg főnökeitől azt a motivációt, ami jobb munkavégzésre és magasabb termelékenységre ösztönözné.
Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatójának véleménye szerint a felmérés eredménye komoly kiábrándultságot jelez a felsővezetők teljesítményével kapcsolatban, és egyúttal jól érzékelhető felháborodást a részükre biztosított jövedelem és juttatások vonatkozásában. "A munkavállalók úgy érzik, hogy a felsővezetői pozíciók birtokosai közül sokan nem nyújtják az elvárható teljesítményt, és nem biztosítják a dolgozók megfelelő motiválásához szükséges mértékű támogatást illetve irányítást" - véli Jónás Anikó.
"Felmerül a kérdés, hogy vajon a vezetői fizetések mennyire állnak arányban az adott vezetők teljesítményével. Egyes felsővezetők juttatáscsomagja láttán az egyszerű dolgozó bizony megdöbben, mert nem érti, hogyan is egyeztethető az össze az illető vezető céges teljesítményével. A felmérés jól mutatja, hogy már a menedzserek jövedelmét egészen új színben feltüntető világméretű pénzügyi válságot megelőzően is érzékelhető volt a munkavállalók körében egyfajta elégedetlenség sok vezető teljesítményével és javadalmazásával kapcsolatban" - kommentálta a felmérés megállapításait Jónás Anikó.
A munkavállalók megítélése szerint a leginkább túlfizetett cégvezetőkkel Törökországban, Magyarországon, Svájcban, Németországban, Finnországban, Hollandiában valamint az Egyesült Államokban találkozhatunk. Az, hogy valójában mivel is foglalkoznak a cégek felsővezetői, sok dolgozó számára korántsem egyértelmű. Arra a kérdésre, hogy keményebben dolgoznak-e, mint a főnökük, a magyar munkavállalók 34 százaléka válaszolt igennel, 37 százalék vélte úgy, hogy a főnöke és ő egyformán sokat tesz le az asztalra, 19 százalék pedig nem tudott egyértelmű választ adni. Mindössze a dolgozók 10 százaléka volt meggyőződve arról, hogy a főnöke nála keményebben dolgozik.
A felsővezetők részére megállapított fizetésekkel kapcsolatban a nők körében nagyobb az elégedetlenség. A nők mintegy 60 százaléka gondolja úgy, hogy a csúcsvezetők túl sokat keresnek, míg a férfiak körében ez az arány 54 százalék. Meglepő módon a résztvevők 39 százaléka jelentette ki, hogy megítélése szerint a főnöke az ő munkáját nem tudná elvégezni, ami arra utal, a dolgozók nem nagyon hiszik, hogy a menedzsment tisztában van vele, mivel is foglalkoznak beosztottaik nap mint nap.
A felsővezetőktől kapott motiváció vonatkozásában a résztvevők mintegy 29 százaléka állította, hogy nem ösztönzik őket sem jobb munkavégzésre sem nagyobb termelékenységre. A felmérés megállapításai egyre növekvő szkepticizmust jeleznek a munkavállalók körében a cégek felsővezetői által a javadalmazás kérdésében hozott döntéseket illetően. A jelenlegi világméretű pénzügyi válság következtében felerősödtek azok a vélemények, melyek szerint a felsővezetői jövedelmek kapcsán átláthatóbb és az utólagos számonkérést lehetővé tevő folyamatokra van szükség, egy olyan rendszerre, ahol a fizetést valóban a teljesítmény határozza meg.
A nemzetközi felmérés 115 ezer dolgozó véleményét gyűjtötte össze összesen 33 országban - köztük több mint négyezer magyar munkavállalóét.
A felmérés főbb megállapításai a következők:
Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatójának véleménye szerint a felmérés eredménye komoly kiábrándultságot jelez a felsővezetők teljesítményével kapcsolatban, és egyúttal jól érzékelhető felháborodást a részükre biztosított jövedelem és juttatások vonatkozásában. "A munkavállalók úgy érzik, hogy a felsővezetői pozíciók birtokosai közül sokan nem nyújtják az elvárható teljesítményt, és nem biztosítják a dolgozók megfelelő motiválásához szükséges mértékű támogatást illetve irányítást" - véli Jónás Anikó.
"Felmerül a kérdés, hogy vajon a vezetői fizetések mennyire állnak arányban az adott vezetők teljesítményével. Egyes felsővezetők juttatáscsomagja láttán az egyszerű dolgozó bizony megdöbben, mert nem érti, hogyan is egyeztethető az össze az illető vezető céges teljesítményével. A felmérés jól mutatja, hogy már a menedzserek jövedelmét egészen új színben feltüntető világméretű pénzügyi válságot megelőzően is érzékelhető volt a munkavállalók körében egyfajta elégedetlenség sok vezető teljesítményével és javadalmazásával kapcsolatban" - kommentálta a felmérés megállapításait Jónás Anikó.
A munkavállalók megítélése szerint a leginkább túlfizetett cégvezetőkkel Törökországban, Magyarországon, Svájcban, Németországban, Finnországban, Hollandiában valamint az Egyesült Államokban találkozhatunk. Az, hogy valójában mivel is foglalkoznak a cégek felsővezetői, sok dolgozó számára korántsem egyértelmű. Arra a kérdésre, hogy keményebben dolgoznak-e, mint a főnökük, a magyar munkavállalók 34 százaléka válaszolt igennel, 37 százalék vélte úgy, hogy a főnöke és ő egyformán sokat tesz le az asztalra, 19 százalék pedig nem tudott egyértelmű választ adni. Mindössze a dolgozók 10 százaléka volt meggyőződve arról, hogy a főnöke nála keményebben dolgozik.
A felsővezetők részére megállapított fizetésekkel kapcsolatban a nők körében nagyobb az elégedetlenség. A nők mintegy 60 százaléka gondolja úgy, hogy a csúcsvezetők túl sokat keresnek, míg a férfiak körében ez az arány 54 százalék. Meglepő módon a résztvevők 39 százaléka jelentette ki, hogy megítélése szerint a főnöke az ő munkáját nem tudná elvégezni, ami arra utal, a dolgozók nem nagyon hiszik, hogy a menedzsment tisztában van vele, mivel is foglalkoznak beosztottaik nap mint nap.
A felsővezetőktől kapott motiváció vonatkozásában a résztvevők mintegy 29 százaléka állította, hogy nem ösztönzik őket sem jobb munkavégzésre sem nagyobb termelékenységre. A felmérés megállapításai egyre növekvő szkepticizmust jeleznek a munkavállalók körében a cégek felsővezetői által a javadalmazás kérdésében hozott döntéseket illetően. A jelenlegi világméretű pénzügyi válság következtében felerősödtek azok a vélemények, melyek szerint a felsővezetői jövedelmek kapcsán átláthatóbb és az utólagos számonkérést lehetővé tevő folyamatokra van szükség, egy olyan rendszerre, ahol a fizetést valóban a teljesítmény határozza meg.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki kérdez: Hegedűs László
II. világháborús menedékből vagy kolostorból közösségi iroda?