Költségvetés és adótörvények munkaügyi szempontból
Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága keddi ülésén kormánypárti igenekkel és ellenzéki nemekkel általános vitára alkalmasnak tartotta a jövő évi költségvetés mellett az azt megalapozó törvényt, továbbá az adótörvények módosításait tartalmazó javaslatot is.
Szatmári Edina, a Nemzetgazdasági Minisztérium referense a bizottság előtt a jövő évi költségvetésből a tervezett 1.369 milliárd forintnyi uniós kifizetést és a Start programot emelte ki. Beszélt arról is, hogy a nyugdíjkassza csak az öregségi nyugdíjakat fizeti a jövőben, és ennek egyensúlyban kell lennie a járulék- befizetésekkel. Minden egyéb nyugdíj az egészségkasszába kerül át, amelyet jövőre 1 százalékponttal magasabb járulék tölt.
Lődiné Cser Zsuzsa, az Állami Számvevőszék osztályvezetője ennek a felülről nyitott E-alapnak a kockázatát is megemlítette, jelezve: a felülről nyitott alapok teljes tervezett felhasználása 8 ezer milliárd forint, és ha túlfutnak, akkor az államnak kell helytállnia. A Költségvetési Tanács nem képviseltette magát a bizottság előtt.
A vitában Bertha Szilvia (Jobbik) munkaügyi és szociális szempontból elfogadhatatlannak nevezte a jövő évi költségvetést. Véleménye szerint a piacképes alkalmazottak elhagyják a közigazgatást. Kifogásolta a munkavédelmi ellenőrzésekre fordítható összeg megkurtítását, és hiányolta azt is, hogy a társadalmi párbeszéd intézményei nem jelennek meg a tervezetben.
Kaufer Virág (LMP) hangsúlyozat, hogy az szja-rendszer és a járulékemelés nem kedvez a foglalkoztatásnak.
Gúr Nándor (MSZP) bizottsági elnök arról beszélt, hogy a kormány jobban tenné, ha az államadósság csökkentése helyett a gazdaság élénkítésére fókuszálna. Munkahelyeket csak járulék- csökkentéssel lehet teremteni - tette hozzá.
A költségvetést megalapozó törvény tárgyalása során a bizottsági tagok a kormány rehabilitációs stratégiáját firtatták. Selmeci-Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezető helyettese elmondta: a stratégia most készül.
A jövő évi adótörvények kapcsán több ellenzéki képviselő feltette a kérdést, hogy az alacsonyabb keresetűeknél mi kompenzálja az adójóváírás kivezetését. A kormány képviselője a havi 202 ezer forintnál többet keresőket jelölte meg forrásként, náluk ugyanis megmarad a fél szuperbruttó, mint adóalap-növelő tényező. Az ellenzéki képviselők erre úgy reagáltak, hogy ez gyakorlatilag kétkulcsos szja-t jelent, és jobban tenné a kormány, ha egy progresszív jövedelemadózást vezetne be, és nem vésné kőbe az egykulcsos szja-t.
Lődiné Cser Zsuzsa, az Állami Számvevőszék osztályvezetője ennek a felülről nyitott E-alapnak a kockázatát is megemlítette, jelezve: a felülről nyitott alapok teljes tervezett felhasználása 8 ezer milliárd forint, és ha túlfutnak, akkor az államnak kell helytállnia. A Költségvetési Tanács nem képviseltette magát a bizottság előtt.
A vitában Bertha Szilvia (Jobbik) munkaügyi és szociális szempontból elfogadhatatlannak nevezte a jövő évi költségvetést. Véleménye szerint a piacképes alkalmazottak elhagyják a közigazgatást. Kifogásolta a munkavédelmi ellenőrzésekre fordítható összeg megkurtítását, és hiányolta azt is, hogy a társadalmi párbeszéd intézményei nem jelennek meg a tervezetben.
Kaufer Virág (LMP) hangsúlyozat, hogy az szja-rendszer és a járulékemelés nem kedvez a foglalkoztatásnak.
Gúr Nándor (MSZP) bizottsági elnök arról beszélt, hogy a kormány jobban tenné, ha az államadósság csökkentése helyett a gazdaság élénkítésére fókuszálna. Munkahelyeket csak járulék- csökkentéssel lehet teremteni - tette hozzá.
A költségvetést megalapozó törvény tárgyalása során a bizottsági tagok a kormány rehabilitációs stratégiáját firtatták. Selmeci-Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezető helyettese elmondta: a stratégia most készül.
A jövő évi adótörvények kapcsán több ellenzéki képviselő feltette a kérdést, hogy az alacsonyabb keresetűeknél mi kompenzálja az adójóváírás kivezetését. A kormány képviselője a havi 202 ezer forintnál többet keresőket jelölte meg forrásként, náluk ugyanis megmarad a fél szuperbruttó, mint adóalap-növelő tényező. Az ellenzéki képviselők erre úgy reagáltak, hogy ez gyakorlatilag kétkulcsos szja-t jelent, és jobban tenné a kormány, ha egy progresszív jövedelemadózást vezetne be, és nem vésné kőbe az egykulcsos szja-t.
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Riportkönyv 70 év fölött még aktívan dolgozó ismert szakemberekkel