Követheti-e a munkaadó beosztottja online közösségi életét?

A Barátikör.hu több mint kétezer tagja, férfiak és nők vegyesen nyilatkoztak munkahelyi internetezési szokásaikról. Arra a kényes kérdésre, hogy a munkaadó követheti e beosztottja online közösségi tevékenységeit, szinte egyöntetű válaszok születtek. A megkérdezettek csupán egytizede gondolja úgy, hogy főnöke teljesen joggal olvashatja a munkaidőben közzétett üzenőfali bejegyzéseket. A magyarok túlnyomó része ellenzi, hogy felettese megfigyelje internetes közösségi életét.

Különösen igaz ez a harminc éven felüliekreő, ők sérelmezik a legjobban, ha a munkaadójuk követi őket az interneten. A huszonéveseket is zavarja, ha a magánéletük és a munkájuk összefonódik a közösségi oldalakon, ám úgy vélik, nem nagyon tehetnek ellene. A nők életkortól függetlenül elővigyázatosak, jobban odafigyelnek arra, mit tesznek közzé a saját profiljukon.

A felmérésből az is kiderül, hogy kétszer annyi férfi lóg folyamatosan az interneten munkaidőben is, mint ahány nő. A férfiak érezhetően aktívabbak a nőknél a közösségi oldalakon, ráadásul jobban kiaknázzák a ehetőségeket, például üzleti kapcsolatépítésre. A nők ilyenkor inkább munkatársaik társaságát keresik, mintsem egy újabb ismerőst valamelyik közösségi portálon.

Ez részben magyarázza a munkahelyi internetkorlátozással kapcsolatos vélekedést is: a női munkavállalók majdnem fele ért egyet azzal, hogy az internethasználat szabályozása automatikusan javítja a munkamorált is. Más azonban a helyzet a munkaadói oldalon: főnökként a férfiak szigorúbbak a munkahelyi böngészés terén.

A foci vb kapcsán a kutatás arra is rámutat, hogy a világbajnokság a vártnál kevésbé érdekli a férfiakat, de még mindig lényegesen jobban, mint a nőket. A sportesemény leginkább a tizen- és huszonéveseket hozza lázba. Ők a tévében, a huszon-és harmincéves korosztály pedig inkább az interneten követi a meccsek állását, áll a lapunknak eljuttatott közleményben.