Londoni elemzők: az idei csökkenés után jövőre is csak stagnál a brit életszínvonal
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatLondoni pénzügyi elemzők várakozása szerint jövőre ugyan véget ér az életszínvonal romlása Nagy-Britanniában, de a bérek az idei csökkenés után 2018-ban is legfeljebb stagnálnak.
A Resolution Foundation nevű, elsősorban a kis- és közepes jövedelmű fogyasztók életszínvonal-folyamatainak kutatására szakosodott független londoni gazdaságelemző intézet szerdán ismertetett tanulmányában kimutatta, hogy az idén a heti brit alkalmazotti átlagkereset még mindig 15 fonttal (5300 forinttal) elmaradt a globális pénzügyi válság előtt mért legutóbbi csúcsszinttől. A cég várakozása szerint 2025-ig nem is valószínű annak a bérszintnek az újbóli elérése.
A 2018-ra várt bérstagnálás jobb kilátás ugyan, mint az idei visszaesés, de a jövő év így is rosszabb lesz bérnövekedési szempontból, mint a pénzügyi válság előtti három évtized minden egyes éve - áll a Resolution Foundation szerdai prognózisában.
A ház szerint a bérnövekedési várakozások is mélyponton vannak. A cég idézi a Bank of England - a brit jegybank - legutóbbi felmérését, amely szerint a brit alkalmazottaknak több mint a fele azzal számol, hogy fizetése jövőre nem változik, vagy éppen csökken, ha a jelenlegi állásában marad, és a háztartásoknak alig több mint a negyede várja pénzügyi helyzetének javulását.
A válaszadók csaknem 40 százaléka szerint a "normálisnál magasabb" annak az esélye, hogy a brit gazdaság a következő tizenkét hónapban súlyos visszaesést él át, ráadásul ez a borúlátás a fizetési skála egészére jellemző.
A Resolution Foundation elemzői szerint ennél is aggasztóbb, hogy a felmérésbe bevont alkalmazottak ötöde "szinte biztosnak", vagy "egészen valószínűnek" tartja, hogy jövőre elveszíti állását.
Más nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet az idén végbement reálbér-erózióra, amely egyes elemzői vélemények szerint köthető a Brexit-folyamathoz is.
A neves londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete (Centre for Economic Performance, CEP) legutóbbi tanulmányában különböző modellszámításokkal kimutatta, hogy a brit EU-tagról tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - tavalyi népszavazás váratlan piaci és reálgazdasági sokkja, főleg a font hirtelen gyengülése a referendum utáni egy évben, 2017 júniusáig 1,7 százalékpontnyi halmozott inflációs gyorsulást eredményezett ahhoz az inflációs ütemhez képest, amely e sokk nélkül ugyanezen időszakban várható lett volna.
A Centre for Economic Performance szakértőinek kalkulációja szerint az ebből eredő reálbérhatás egyenértékű azzal, mintha az átlagos brit alkalmazott éves fizetése 448 fonttal (157 ezer forinttal) csökkent volna. A CEP számításai szerint ez majdnem egy teljes munkahét - pontosan 4,4 munkanap - átlagos bérezésének megfelelő veszteség minden egyes alkalmazott esetében.
A tanulmány szerint - hacsak a brit EU-tagság megszűnésének nem lesz valamilyen mechanizmus alapján jövőbeni reálbéremelő hatása - ez a veszteség nem pótolható.
MTI
A 2018-ra várt bérstagnálás jobb kilátás ugyan, mint az idei visszaesés, de a jövő év így is rosszabb lesz bérnövekedési szempontból, mint a pénzügyi válság előtti három évtized minden egyes éve - áll a Resolution Foundation szerdai prognózisában.
A ház szerint a bérnövekedési várakozások is mélyponton vannak. A cég idézi a Bank of England - a brit jegybank - legutóbbi felmérését, amely szerint a brit alkalmazottaknak több mint a fele azzal számol, hogy fizetése jövőre nem változik, vagy éppen csökken, ha a jelenlegi állásában marad, és a háztartásoknak alig több mint a negyede várja pénzügyi helyzetének javulását.
A válaszadók csaknem 40 százaléka szerint a "normálisnál magasabb" annak az esélye, hogy a brit gazdaság a következő tizenkét hónapban súlyos visszaesést él át, ráadásul ez a borúlátás a fizetési skála egészére jellemző.
A Resolution Foundation elemzői szerint ennél is aggasztóbb, hogy a felmérésbe bevont alkalmazottak ötöde "szinte biztosnak", vagy "egészen valószínűnek" tartja, hogy jövőre elveszíti állását.
Más nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet az idén végbement reálbér-erózióra, amely egyes elemzői vélemények szerint köthető a Brexit-folyamathoz is.
A neves londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete (Centre for Economic Performance, CEP) legutóbbi tanulmányában különböző modellszámításokkal kimutatta, hogy a brit EU-tagról tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - tavalyi népszavazás váratlan piaci és reálgazdasági sokkja, főleg a font hirtelen gyengülése a referendum utáni egy évben, 2017 júniusáig 1,7 százalékpontnyi halmozott inflációs gyorsulást eredményezett ahhoz az inflációs ütemhez képest, amely e sokk nélkül ugyanezen időszakban várható lett volna.
A Centre for Economic Performance szakértőinek kalkulációja szerint az ebből eredő reálbérhatás egyenértékű azzal, mintha az átlagos brit alkalmazott éves fizetése 448 fonttal (157 ezer forinttal) csökkent volna. A CEP számításai szerint ez majdnem egy teljes munkahét - pontosan 4,4 munkanap - átlagos bérezésének megfelelő veszteség minden egyes alkalmazott esetében.
A tanulmány szerint - hacsak a brit EU-tagság megszűnésének nem lesz valamilyen mechanizmus alapján jövőbeni reálbéremelő hatása - ez a veszteség nem pótolható.
MTI
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?