Márciusban a BKV is leállhat?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz MSZP jelen ismeretei szerint március végére elkerülhetetlenül bekövetkezik a BKV műszaki, pénzügyi és "emberi" csődje, ha a kormány és a főváros nem változtat álláspontján - jelentette ki Horváth Csaba, az ellenzéki párt fővárosi frakcióvezetője pénteken.
A politikus sajtóbeszélgetésen szomorúnak nevezte a Malév bedőlését, és biztosra vette, hogy a légitársaságot a BKV, majd a MÁV követi. Álláspontja szerint a kormány és a főváros "a szakadék láttán nem lassít, hanem száguldásba kezd".
A fővárosi frakcióvezető szerint a Malév csődje "kellemetlen és tragikus", de nem annyira, mint a BKV-é, amely helyett nem tudja más ellátni a szolgáltatást. Ha piaci szereplők működtetnék a tömegközlekedési társaságot, akkor ezer forint lenne egy jegy ára - jegyezte meg.
Arról is beszámolt: minden "normális" országban az utasok fizetnek a szolgáltatás egy részéért, Budapesten ez csaknem 40 százalékot jelent, a maradék 60-on osztozik a főváros és a kormány. "Noha a kormány a főváros adóbevételeivel garázdálkodik, mintegy 5000 milliárd forint budapesti adóbefizetéssel, ennek csak hatodát-hetedét juttatja vissza" - mondta Horváth Csaba, megjegyezve, hogy a "legnagyobb pofátlanságnak" tartja a felmerült egy forint-egy forint elvet, miszerint a nemzetgazdasági tárca javaslata alapján minden 1 forint kormányzati támogatás mellé 1 forint önkormányzati forrást várnak.
A szocialista frakcióvezető úgy vélekedett: a főváros egymaga napi 16 milliárd forint bevételt állít elő az államnak, és bár elméletben egyetért azzal, hogy a kerületi és agglomerációs önkormányzatok is részt vegyenek a BKV finanszírozásában, nincs realitása, hogy egy csődben lévő Pest megyétől ezt várják.
Horváth Csaba szerint a főváros forrásait irracionális mértékben elvonták, ezért tett korábban javaslatot az MSZP parlamenti frakciója 25 milliárd forintos költségvetési átcsoportosításra is, amelyben egyebek mellett több, feleslegesnek tartott beruházás leállítását és a Terrorelhárítási Központ költségvetésének csökkentését kérték.
A szocialista politikus ismertette, hogy a Bajnai-kormány alatt féléves munkával alakítottak ki egy reorganizációs programot, amelynek köszönhetően 2009 novemberében és decemberében, valamint 2010-ben a BKV teljes működési veszteségét finanszírozták, és a közlekedési társaság az év végére 1 milliárd forint nyereséget ért el. Mint mondta, a kormány és a főváros közötti szerződést az új városvezetés felrúgta, miközben nem volt helyette jobb javaslata.
Az MSZP-s frakcióvezető vízfejnek nevezte a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) is, amely az ellenzéki párt szerint ebben a formában költséges és felesleges, több milliárd forintot visz el "nem kitapintható feladatokra". Bihary Gábor fővárosi szocialista képviselő felrótta a társaságnak az "elrontott" járműbeszerzéseket, Horváth Csaba pedig "korrupciós vállalatnak" nevezte, jelezve, hogy miután a 10 éves használt buszokra kiírt pályázatnál ugyanabban az árkategóriában jelentkezett egy új buszokat ígérő pályázó, a BKK mégsem vonta vissza az eredeti kiírást és nem adott választ az érdeklődőnek.
A fővárosi frakcióvezető szerint a Malév csődje "kellemetlen és tragikus", de nem annyira, mint a BKV-é, amely helyett nem tudja más ellátni a szolgáltatást. Ha piaci szereplők működtetnék a tömegközlekedési társaságot, akkor ezer forint lenne egy jegy ára - jegyezte meg.
Arról is beszámolt: minden "normális" országban az utasok fizetnek a szolgáltatás egy részéért, Budapesten ez csaknem 40 százalékot jelent, a maradék 60-on osztozik a főváros és a kormány. "Noha a kormány a főváros adóbevételeivel garázdálkodik, mintegy 5000 milliárd forint budapesti adóbefizetéssel, ennek csak hatodát-hetedét juttatja vissza" - mondta Horváth Csaba, megjegyezve, hogy a "legnagyobb pofátlanságnak" tartja a felmerült egy forint-egy forint elvet, miszerint a nemzetgazdasági tárca javaslata alapján minden 1 forint kormányzati támogatás mellé 1 forint önkormányzati forrást várnak.
A szocialista frakcióvezető úgy vélekedett: a főváros egymaga napi 16 milliárd forint bevételt állít elő az államnak, és bár elméletben egyetért azzal, hogy a kerületi és agglomerációs önkormányzatok is részt vegyenek a BKV finanszírozásában, nincs realitása, hogy egy csődben lévő Pest megyétől ezt várják.
Horváth Csaba szerint a főváros forrásait irracionális mértékben elvonták, ezért tett korábban javaslatot az MSZP parlamenti frakciója 25 milliárd forintos költségvetési átcsoportosításra is, amelyben egyebek mellett több, feleslegesnek tartott beruházás leállítását és a Terrorelhárítási Központ költségvetésének csökkentését kérték.
A szocialista politikus ismertette, hogy a Bajnai-kormány alatt féléves munkával alakítottak ki egy reorganizációs programot, amelynek köszönhetően 2009 novemberében és decemberében, valamint 2010-ben a BKV teljes működési veszteségét finanszírozták, és a közlekedési társaság az év végére 1 milliárd forint nyereséget ért el. Mint mondta, a kormány és a főváros közötti szerződést az új városvezetés felrúgta, miközben nem volt helyette jobb javaslata.
Az MSZP-s frakcióvezető vízfejnek nevezte a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) is, amely az ellenzéki párt szerint ebben a formában költséges és felesleges, több milliárd forintot visz el "nem kitapintható feladatokra". Bihary Gábor fővárosi szocialista képviselő felrótta a társaságnak az "elrontott" járműbeszerzéseket, Horváth Csaba pedig "korrupciós vállalatnak" nevezte, jelezve, hogy miután a 10 éves használt buszokra kiírt pályázatnál ugyanabban az árkategóriában jelentkezett egy új buszokat ígérő pályázó, a BKK mégsem vonta vissza az eredeti kiírást és nem adott választ az érdeklődőnek.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?