Meg kell adóztatni a gazdagokat és a multikat a nagy jövedelmi egyenlőtlenségek miatt

A "Mindenki érintett: miért kedvezőek mindenkinek a kisebb egyenlőtlenségek?" című terjedelmes dokumentum szerint az OECD 34 tagállamában a lakosság leggazdagabb 10 százalékának jövedelme 9,6-szerese a legszegényebb 10 százalékának. Ez az arány 1980-ban még 7,1-re, a 2000-es években pedig 9,1-re rúgott. Az összehasonlítható adatokkal rendelkező 18 OECD-tagállamban a legszegényebb háztartások 40 százaléka az összvagyon 3 százalékát, míg a leggazdagabb 10 százalék a felét birtokolta 2012-ben. A leggazdagabb 1 százalékra jutott az összvagyon 18 százaléka.

Az egyenlőtlenségek Chilében, Mexikóban, Törökországban, az Egyesült Államokban és Izraelben a legnagyobbak, a legkisebbek pedig Dániában, Szlovéniában, Szlovákiában és Norvégiában.

Az utóbbi évtizedekben a lakosság legszegényebb 40 százaléka kevéssé húzott hasznot a gazdasági növekedésből, egyes országokban még csökkent is jövedelmük reálértéken. "Amikor a népesség ilyen nagy csoportjának ilyen kicsi haszna van a gazdasági növekedésből, a társadalmi szerkezet megbomlik és gyengül az intézményekbe vetett hit" - figyelmeztetett az OECD, amely szerint az egyenlőtlenségek növekedése nemcsak a társadalmi kohéziót, hanem a gazdasági növekedést is veszélyezteti.

Becslések szerint a jövedelmi egyenlőtlenségek felerősödése az 1990 és 2010 közötti kumulált növekedésből 4,7 százalékpontot vett el.

"Fordulóponthoz érkeztünk. A mérések kezdete óta nem tapasztalt magasságba emelkedtek az egyenlőtlenségek az OECD-tagállamokban. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a nagy egyenlőtlenségek visszavetik a (gazdasági) növekedést - jelentette ki Ángel Gurría, az OECD főtitkára a Marianne Thyssennel, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős tagjával tartott közös sajtótájékoztatón Párizsban.

Hangsúlyozta, hogy a probléma megoldásához szükséges politikai intézkedések legalább annyira gazdasági, mint társadalmi jellegűek. Úgy fogalmazott, hogy az egyenlőtlenségek problémájával nem törődő kormányok felfejtik a társadalom szövetét és rontják a gazdasági növekedés hosszú távú esélyeit.

Az egyenlőtlenségek csökkentésének és a gazdasági növekedés támogatásának érdekében az OECD számos javaslatot tett tagállamainak, kezdve a nők munkavállalásának elősegítésétől az oktatáson át a munkahelyteremtésig. Könnyen megoldható probléma például, hogy a nők és a férfiak jövedelme közötti különbséget csökkentsék. Más területeken viszont nehezebb az előrelépés. Több és jobb minőségű munkahelyet kell biztosítani a munkaerő nagyobb részének, miután a technológiai fejlődés és a globalizáció következtében a szakképzettséghez kötött rutinmunkák eltűnnek.

Az OECD arra is felhívta a figyelmet, hogy tévedés azt hinni, hogy a lehetőségek nagyobb egyenlőségét meg lehet teremteni a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése nélkül. Utóbbi egyik hatékony eszköze lehet az adókból származó javak újraelosztási rendszere. A gazdagokra kivetett magasabb adók, amelyek a szegényebbek pénzügyi megsegítését célozzák, nem feltétlenül ártanak a gazdasági növekedésnek. A közpolitikának garantálnia kell, hogy a leggazdagabbak és a multinacionális vállalatok is vegyék ki részüket az adófizetésből - mutatott rá a nemzetközi szervezet.