Megelőzhető a külföldi munkás átverés

A 2004-es EU-csatlakozás óta egyre több korábbi tagállamba nem kell munkavállalási engedély a magyaroknak. Több tízezren vágtak útnak, hogy Angliában, Írországban vagy éppen Olaszországban alapozzák meg jövőjüket egy jól fizető állás reményében. A javarészt egészségügyi, építőipari és vendéglátói területen munkát találók többsége a hazainál háromszor-négyszer magasabb fizetésért dolgozik. Vannak azonban olyanok is, akiket átvertek.

A szélhámos külföldi munkaadók nem szűkölködnek félrevezetési eszköztárban. Többségük első látszatra hihető sztorikkal csalja lépre a gyanútlan munkakeresőket, akik gyakran utolsó eurójukból kiforgatva az utcán találják magukat. A tapasztalatok szerint a legtöbb magyart eddig Nagy-Britanniában, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svédországban vertek át.

A londoni olimpia ígéretével toborzott

Az egyik legfrissebb botrány főszereplője, egy brit férfi például több száz kelet-európaitól csalt ki pénzt. Az ál-munkaközvetítő már a 2012-ben megrendezendő londoni olimpiai játékok helyszínein végezendő előkészítő feladatokra "toborozta" a munkaerőt. A csaló bolti eladói, vendéglátói munkát és szállást ígért. Csakhogy a cége számlájára utaltatott közvetítői előleggel eltűnt. A BBC információi szerint eddig csaknem 550 szlovák állampolgár fizetett a férfinek fejenként legalább 182 ezer forintnak megfelelő 600 fontot. A 2003-ban egyszer már munkaközvetítői csalás miatt elítélt férfi nyomára végül is Kent megyében talált rá a brit közszolgálati televízió, aki a stáb láttán azzal védekezett: már dolgozott a projekten, amikor a kontroll kicsúszott a kezéből.

Csak ígérgetés volt a londoni pékségi munka

Sajnos nem a szlovákok az egyetlenek, akiket jövedelmező munka ígéretével vezettek meg idegenben. Csak idén júliusban 12 magyar jelentkezett a londoni magyar konzulátus külképviseleten segítségért. A Kelet-Magyarországról érkező károsultak, zömében borsodiak, a helyi újságokból szereztek tudomást pékségeknél vállalható munkákról. A folyamatokat egy fiatal nő koordinálta. A csaló a borsodi áldozatokkal közvetítői jutalék és az első havi szállás díja címén több száz fontot fizettetett ki, majd az összegek kézhez vétele után kereket oldott, szállás, pénz és munka nélkül hátrahagyva a károsultakat. A munkára várókat fejenként átlagosan 110-250 fonttal (32 ezer-73 ezer forinttal) rövidítették meg, majd sorsukra hagyták őket.

Öt font fizetés négyhavi pizzériai munkáért

Persze arra is van példa: a munkavállaló valóban megkapja a kiszemelt állást. Haszna azonban nem származik mindebből, mert a munkaadó mondva csinált ürügyekkel von le béréből, például szállásra és biztosításra, gyakorlatilag apránként visszaszedegetve a dolgozó teljes fizetését. Tavaly nyáron legkevesebb 8 magyar járt így az angliai Domino's Pizza láncnál. A dolgozók hónapokon keresztül nem kaptak bért, vagy csak nagyon keveset. Egyikük 4 hónapos kemény munka után mindössze 5 font kapott kézhez. Hasonló visszaélésekbe az építőipar területén is könnyen belefuthatnak a kevésbé körültekintő álláskeresők. Nemrégiben például egy brit állami kórház beruházásán litván építőmunkások robotoltak mindössze heti 8 fontért, miután a munkaadó szerszámbérlés és egyéb címeken rövidítette meg őket.

Munkaszerződés nélkül estek csapdába a narancsszedők

Az átverések nem csak a szigetországot jellemzik, bár az esetek nagy száma kétségkívül jelzi: honfitársaink többsége számára egy lehetséges angliai munka jelenti a kitörési pontot. Körültekintés hiányában máshol is megüthetjük csapdába eshetünk. Nemrégiben egy magát Jánosnak nevező közvetítő ötven embernek ajánlott Spanyolországban, Valencia közelében narancsszedési munkát. Ezt követően a munka pénz híján befuccsolt, de húszan úgy döntöttek, maradnak. Később még egy másik magyar nő is átverte a társaságot. Fejenként 250 euróért Ibizán ígért építőipari munkákat, de végül ebből sem lett semmi. A munkásoknak egyetlen eurójuk sem maradt, utcára kerültek, majd a helyi magyar konzulátus kapcsolatba lépett a kint rekedtek családjával. A rászedettek egyébként kizárólag szóbeli ígéretre támaszkodva, szerződés nélkül álltak munkába.

Mikor gyanakodjunk?

Felvetődik a kérdés, hogyan előzhetőek meg az átverések. Mindenképpen gyanakodjunk, ha a hirdetés "túl szép ahhoz, hogy igaz legyen." Az ilyen esetekben többnyire azt ígérik: nem csupán a kiutazás, hanem a dolgozók kétheti hazautazásának költségét is térítik. Ráadásul a minimálbérnél számottevően magasabb órabért kínálnak. Még akkor is, ha a jelentkező egyáltalán nem beszéli a nyelvet. Az álközvetítők előszeretettel teszik közzé hirdetéseiket köztudottan nagy munkanélküliségi rátájú megyékben. Gyanús, ha biztosítani akarnak róla, hogy a nyelvtudás, vagy a szaktudás hiánya egyáltalán nem probléma a munkavállalásnál. Ugyan dolgoznak külföldön nyelvtudás nélkül is munkavállalók, ám ebben az esetben az átverés kockázata és a kiszolgáltatottság is jelentősen megnő.

Ha nincs vonalas telefon és postacím...

Szintén a kerülendő ajánlat kategóriájába tartozik, ha pénzt kérnek a közvetítői tevékenységért. Mivel a közvetítőket a megbízók fizetik, ezért nem lehet költséget felszámolni állásközvetítés címén az álláskereső felé. Ugyancsak óvatosságra inthet, ha nincs a közvetítőnek leellenőrizhető székhelye, mindössze mobil és e-mail elérhetőséget ad meg a hirdetésben, és cégének sincs weboldala. A korrekt, megbízható irodák mindegyikénél leellenőrizhető az iroda címe, vezetékes telefonszáma, van cégjegyzékszáma és engedélye munkaerő-közvetítésre. Ne kezdjünk el külföldön dolgozni, ha nem adnak munkaszerződést, szerződéstervezetet, elegendőnek tartják a szóbeli megállapodást is.

Tippek a megelőzéshez

Ne induljunk útnak konkrét állásajánlat hiányában. Az internet világában egy kattintással elérhetőek a kiszemelt országok álláshirdetései, így már otthonról minden leszervezhető. Vannak azonban olyan állások - főleg a vendéglátóiparban -, amelyek helyben könnyebben megszerezhetőek. Ilyenkor több pénztartalékkal vágjunk útnak

Még konkrét állásajánlat esetén is vigyünk magunkkal az első egy-két hónap átvészeléséhez elegendő pénzt

Mindig kérjünk előszerződést és mindent alaposan tanulmányozzunk át

Fejlesszük a nyelvtudásunkat már a kiutazás előtt

Legyünk önállóak, ne a már külföldön élő honfitársaink segítségét kérjük munkakereséshez. Ha jól belegondolunk, itthon is magunknak kell mindezt elintézni

Takács Gabriella