Meghatározza-e az anyagi helyzetet a vallás?

Scott Keeter, a Pew igazgatója, a kutatás irányítója a hvg.hu-nak adott interjúban elmondta: a felmérés eredetileg nem annak a kiderítésére irányult, hogy mely vallási csoportok tagjai a leggazdagabbak és melyek a legszegényebbek.

A Pew több százezer emberrel készített telefon-interjúkat és nem csupán iskolázottságukról, hanem egyebek között jövedelmükről és egy sor más jellegzetességről kaptak tőlük információkat. Ezek alapján vonta le a következtetést a New York Times, hogy az Egyesült Államokban a nem vallásos reform zsidók keresik a legtöbbet. Második helyen a hinduk állnak, a harmadik helyet megint csak zsidók foglalják el: a vallásos, avagy konzervatívnak nevezett zsidók.

A felmérés szerint az összes amerikai háztartásnak körülbelül harminc százaléka rendelkezik évi 75 ezer dolláros vagy annál magasabb jövedelemmel, addig a világi zsidó családok - templomba alig járók vagy egyáltalán nem hívők - 67 százaléka tud felmutatni ekkora jövedelmet. A hinduknál 65 százalékos, a vallásos, ortodox, konzervatív zsidók körében pedig 57 százalékos ez az arány. A Jehova Tanúi és a baptisták híveihez tartozó háztartásoknak mindössze 20 százaléka számít jómódúnak.

Az alapkutatás legfontosabb üzenete, hogy a nevelés, az iskolázottság, az egyetemi végzettség illetőleg a végzett egyetemek nívója meghatározó módon befolyásolja a polgárok későbbi anyagi helyzetét, azt, hogy valaki milyen jövedelmű felnőtté válik - szögezte le Scott Keeter.

hvg.hu