Megvan, honnan lehet egymillió munkahelyet létrehozni

A szakemberek szerint a magyar gazdaság kilábalásának egyik eszköze a versenyképes szakképzés lehet, a foglalkoztatási arány növelése pedig az ország gazdaságára, a közteherviselésre is kihat.

Nem az adó a legfontosabb

A Közép-Kelet Európa országaiban megtelepedni kívánó nemzetközi vállalkozások legfontosabb telephely-választási szempontjai között nincs az első hétben az adózási környezet. Az IFUA szerint sokkal inkább a képzett munkaerő emelhetné ki hazánkat a régiós középszerűségből.

Megvan az egymillió

"Ma Magyarországon félmillió ember végez érdemi termelő munkát, miközben ennek a számnak másfél milliónak kellene lennie" - emelte ki a keddi sajtótájékoztatón Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamata (MKIK) elnöke. A kamara vezetője szerint jó jel, hogy a kormány által bemutatott Új Széchenyi Terv középpontjában is a szakképzés áll.

"Ha egymillió új munkahelyet akarunk, akkor fordulatra van szükség a foglalkoztatásban, ehhez pedig elengedhetetlen a szakképzés átalakítása" - mondta az MKIK elnöke. A legnagyobb probléma az alacsony végzettségűek és a szakképzetlenek területén van: közülük jelenleg csak minden ötödik ember dolgozik. Parragh László szerint az alacsony képzettségűek fele jelenleg munkanélküli.

Gyárakba küldenék a diákokat

Fontos, hogy a diákok ne csak az iskolában tanulják az adott szakmát, hanem menjenek el egy gyárba, és ismerjék meg az adott foglalkozás mindennapjait - mondta a kamara elnöke. Parragh László szerint míg Németországban egy diák évente 60 órát tölt elméleti képzéssel, hazánkban ez 150 órát tesz ki.

A kívánatos az lenne, hogy minden osztályból a gyerekek harmada tanuljon szakmát, jelenleg azonban vannak olyan régiók az országban, ahol ez az arány mindössze 13 százalék - emelte ki a kamara első embere. Parragh László szerint lehetetlen pontosan előre jelezni a munkaerőpiaci folyamatokat, ugyanakkor ha egy sikeres gazdaságot akarunk létrehozni, akkor szükség van arra, hogy a képzés alkalmazkodjon az igényekhez.

Az MKIK elnöke szerint jó kezdeményezés volt a tanulószerződés, mely 2000-ben 6600 diákkal indult, mostanra pedig közel 50 ezernél tart. Ezek a tanulók évi hétmilliárd forintot kapnak munkabérként.

Jelenleg a vállalkozók másfél százaléka vesz részt a szakképzésben, ezt az arányt emelni kell a jövőben. "Nem iskolai tanműhelyekben, védőernyő alatt kell a szakembereket képezni" - emelte ki Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára.

Az államtitkár szerint teljesen át kell alakítani a rendszert, érdekeltté kell tenni a vállalkozókat abban, hogy megérje nekik tanulókat foglalkoztatni. Példaként kiemelte, hogy a szakképzési hozzájárulást a vállalkozóknál lehet hagyni, ha hajlandóak diákokat képezni.

Forradalom indulhat szakképzésben

A kormány arra készül, hogy forradalmi áttörést hajt végre a szakképzés területén. Meg kell nézni, mi működik jól, a többi területen pedig gyökeres változásokra van szükség - mondta a sajtótájékoztatón Czomba Sándor.

A minisztériumi szakember szerint fontos, hogy a jövőben minden bizonyítvány mögött legyen tényleges tudás, illetve az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályában megkezdődjön a pályaorientáció.

Czomba Sándor szerint borzasztóan lassú ma a szakmunkás képzés, tarthatatlan, hogy egy diák 5-6 évet tölt az iskolapadban. Éppen ezért a kormány komolyan mérlegeli a 3 éves szakmunkásképzés bevezetését, esetleg egy negyedik gyakorlati évvel kibővítve.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szakembere szerint nem az a legnagyobb probléma a szakképzéssel, hogy kevés forrás van rá, hanem az, hogy a meglévő források rengeteg csatornán folynak el, ezt kellene megállítani.