Mennyi szabadság jár a közalkalmazottnak?

A közalkalmazotti jogviszonyra a Kjt. vonatkozik, mely alapján a közalkalmazottat - rendes szabadságként - alap- és pótszabadság illeti meg. A Kjt. az alapszabadság megállapításánál differenciált szabályozást alkalmaz. Az 56.§ (a) bekezdés alapján évi 20 munkanap alapszabadság illeti meg az A, B, C és D fizetési osztályba besorolt közalkalmazottat. A (b) bekezdés pedig akként rendelkezik, hogy az E, F, G, H, I és J fizetési osztályba tartozó közalkalmazottat 21 munkanap alapszabadság illeti meg évente. 2001. január 1-jétől ugyancsak 21 munkanap alapszabadságra jogosultak a kutatóprofesszorok, a tudományos tanácsadók, a tudományos főmunkatársak és munkatársak, valamint a tudományos segédmunkatársak is. [Kjt. 56. §].

A pótszabadság szabályai a következők szerint alakulnak: A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. A bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató a gyermekekkel, fiatal felnőttekkel való közvetlen, egyéni és csoportos foglalkozás vezetésére, fejlesztés és oktatás tartására, a gyermekek, fiatal felnőttek és a velük kapcsolatos intézkedések meghozatala, a számukra nyújtott ellátások meghatározása szempontjából jelentőséggel bíró személyek személyiségállapotának vizsgálatára, pedagógiai megfigyelések és családgondozási, utógondozási feladatok végzésére, és az előzőekben foglalt tevékenységgel összefüggő feladatok ellátására.

Néhány gondolat végezetül a szabadság számításáról. A közalkalmazottat alapszabadságán felül a pótszabadság egyszerre többféle jogcímen is megilleti, függetlenül attól, hogy a pótszabadságra a Munka tv., vagy a Kjt. felhatalmazása alapján jogosult [Kjt. 58. § (1)]. A Kjt. néhány esetben kivételt tesz a pótszabadságok összeszámítására vonatkozó általános szabály alól. A fizetési fokozathoz kapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül csak a magasabb mértékű pótszabadság jár a közalkalmazott részére [Kjt. 58. § (2)]. Ennek megfelelően a kommentár kiemeli, hogy ha pl. valaki általános iskolában pedagógus, részére minden esetben a munkaköre alapján járó évi 25 munkanap pótszabadság jár és nem illeti meg pótszabadság fizetési fokozata alapján. A tudományos munkakört betöltő közalkalmazottnak mindaddig munkaköre alapján jár pótszabadság, amíg a fizetési fokozata szerint pótszabadság mértéke az évi 5 munkanapot nem haladja meg. Az alap és pótszabadságok számát tehát össze kell adni és így jön ki az össz szabadság száma. A szabadságot év közben keletkező közalkalmazotti jogviszony esetén arányosítani kell és a fél napot elérő töredéket egész napnak kell számítani. A közalkalmazottat további közalkalmazotti, vagy további munkaviszonya alapján is megilleti a szabadság. Kollektív szerződés, illetve közalkalmazotti szabályzat további pótszabadságot azonban nem állapítható meg. Végezetül a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére vonatkozóan a szülők nyilatkozatát ki kell kérni a munkáltatónak.