Miért is szűnt meg valójában a vagyonvédelmi kamara?

A Népszabadság "Biztonsági cégekbe próbál beépülni az alvilág" című cikkében arra mutat rá, hogy az elmúlt időszakban történt nagy kárt okozó bűncselekmények végrehajtói, tippadói az elkövetéskor, vagy kevéssel azelőtt vagyonvédelmi cégek dolgozói voltak. Németh Ferenc, a gyökeres átalakulás alatt álló Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke szerint az alvilág szemet vetett a magánbiztonsági iparra, így a cégeknek a korábbiakhoz képest is nagyobb figyelmet kell majd fordítaniuk munkatársaik kiválasztására, ellenőrzésére.

Magyarországon a jelenlegi formájában és jogkörben január elsejével lényegében megszűnt (újjászervezés alatt álló) Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara adatai szerint százezer vagyonőr és mintegy 1000-1200 működési engedéllyel rendelkező magánnyomozó dolgozik. Számuk folyamatosan nő, mivel sok helyen a munkaügyi központok még ma is minden 18-49 év közötti férfit automatikusan vagyonőrnek képeznek ki. A munka ugyanakkor egyre kevesebb, mivel a válság hatására a cégek, az állami és önkormányzati intézmények kénytelenek csökkenteni kiadásaikat, a legtöbb helyen a biztonsági kiadásokat az elsők között kurtítják meg. A munkaügyi hatóságok szerint a feketefoglalkoztatás - arányait tekintve - a magánbiztonsági szakmában a legmagasabb. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a piacon kialkudható megbízási díjak nem fedezik a jogszabályban előírt minimális béreket és azok közterheit, ezért a cégek alkalmazottaik egy részét feketén foglalkoztatják, vagy egyéni vállalkozóként szerződnek velük. A szakmai kamara honlapján közzétett minimális óradíjat (ami ma 954 forint lenne) ugyanis senki nem fizeti ki, még a feketegazdaság ellen a szavak szintjén elszántan harcoló állam és az önkormányzatok sem - írja cikkében a Népszabadság.

A piaci trükköktől a kamara nem tudta megvédeni a magánbiztonsági piacot, és ez döntően hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kötelező kamarai tagság megszűntével tagsága kétharmada önkéntes alapon nem kívánt tovább kamarai tag maradni. Németh Ferenc szerint a vagyonvédelmi kamara valójában a "Négy Mancs-szindróma" áldozata lett. Négy évvel ezelőtt egyes Magyarországon piacra törő multinacionális vagyonvédelmi cégekhez köthető szakszervezetek tisztségviselő magánemberekként bepanaszolták az országot a kötelező kamarai tagság miatt. Azzal érveltek, hogy az évi 6000 forintos tagdíj elviselhetetlen terheket jelent a vagyonőrök számára. Brüsszel vizsgálatot indított az ügyben, amelynek az eredményét azonban a kormány nem várta meg, és megszületett a döntés a kötelező kamarai tagság megszüntetéséről - számolt be a Népszabadság a történtekről.

Az MDDSZ elnöksége azonban sajtóközleményt adott ki a Népszabadság cikkében leírtak nyomán, szerintünk ugyanis "alaptalan vádaskodásról" van szó. Kiindulási pontjuk, hogy a kamara, mint köztestület mit is tett és mit is kellet volna, hogy tegyen a szakmáért. Sajtólevelük szerint a kamara "kényszerítette a munkajogviszonyban állókat (dolgozókat) a kötelező tagdíj befizetésére a törvény szerint, de nem adott érte semmit a munkavállalóknak cserébe." Az állítólagos kedvezményekre -– mint a kedvezményes Suzuki vásárlás, utazási kedvezmény nyaraláskor, vagy telefonos flottaszolgáltatás - az MDDSZ szerint értelmetlen hivatkozni. "A munkabérünkből nemhogy autót, de még levegőt sem lehet venni" -– írja a sajtólevél.

Az MDDSZ szerint a kötelező kamarai tagság intézményét a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság, tehát a munkaadói és a munkavállalói oldal együttesen támadta meg. Tehát nem "tisztségviselő magánemberek", hanem egy erre hivatott testület. Ennek a testületnek a feladata, hogy a szakma tisztáságért, szakmaiságáért feleljen, a munkáltatók és a munkavállalók törvényes és tisztességes tevékenységét támogassa, és elősegítse olyan előnyös szerződések létrejöttét, mint például a Magánbiztonsági Ágazati Kollektív Szerződés (MBÁKSZ). Ezt a szerződést a kamarai tisztségviselők miatt nem lehetett kihirdetni a teljes ágazatra, és ennek messzemenő következményei lettek a munkavállalókra nézve - a nem egységes foglakoztatási feltételektől kezdve a munkabérekig bezárólag sok mindenre hatással volt.

Az MDDSZ szerint a kamarai alapszabály csak a munkavállalóra nézve volt hátrányos jogkövetkezményű, ilyen volt például a munkavégzéstől történő eltiltás. "Azt, hogy mi ezek után az Európa Bizottsághoz fordultunk, értelemszerű volt. A kormány a Bizottság többszöri felszólítása után is csak mellébeszélt, az új kormány pedig nem várta meg az újabb felszólítást, és korrigálta törvényt az Uniós követelmények szerint." - így néz ki az igazság az MDDSZ elnöksége szerint.