Miért kétséges a munkahelyvédelmi akcióterv megvalósulása?

Matolcsy: célzott foglalkoztatáspolitikai program az akcióterv

A munkahelyvédelmi akcióterv 1,5 millió munkahely megvédését és több százezer új munkahely létesítését eredményezheti - emelte ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve: "egyszerre kell védeni a meglévő munkahelyeket és újakat létrehozni". Azt mondta, hogy a 2013. évi költségvetés a szükséges 300 milliárdos forrást "odateszi" a program mögé.

Fidesz: célzott járulékcsökkentésre van szükség

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az előző kormányok gazdaságpolitikáját bírálva kijelentette: a szocialista kormányok alatt a foglalkoztatottak száma mintegy százezerrel csökkent, míg a munkanélkülieké csaknem duplájára, 475 ezerre emelkedett. A képviselő szerint ez bizonyítja, hogy az akkor alkalmazott általános járulékcsökkentés nem hatékony eszköz.

Úgy vélekedett: nem a beruházások segítésére, hanem a vállalkozások, elsősorban a magyar vállalkozások támogatására van szükség. Ezért a munkahelyvédelmi akcióterv preferáltjait úgy választották ki - mondta -, hogy az alacsonyabban foglalkoztatott rétegeket segítsék, ezeket célzott járulékcsökkentéssel támogatják.

Mint mondta, az előterjesztés megoldást nyújt arra is, hogy a kis- és közepes cégeket megvédjék a bankokkal szembeni kiszolgáltatottságtól.

Fontos lépésnek nevezte, hogy a kormány a számla kiegyenlítéséhez köti az áfabefizetési kötelezettséget, és azt is, hogy a kisvállalkozások egy újabb adózási formát választhatnak. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kisadózás bevezetése a legegyszerűbb adózási forma, ami a magyar adójogban létezett.

Közölte még: a Fidesz módosítást javasol egyes számlák elszámolhatósága érdekében, ezt azonban csak korlátozásokkal engednék.

A kisvállalati adó lényegéről szólva kijelentette: azok számára kedvező, akik nagy arányban számolnak el munkaerőköltséget, tehát komoly foglalkoztatók.

MSZP: a kormány meglévő eszközöket alkalmaz

Gúr Nándor (MSZP) pártja álláspontját ismertetve elmondta: támogatnak minden olyan törekvést, amely munkahelyek megőrzését vagy létesítését eredményeznék, kifogásolta azonban, hogy munkahelyek létrejöttére egyelőre nem látnak példát.

Emlékeztetett arra, hogy a pályakezdők 28 százaléka munkanélküli, és szerinte a foglalkoztatotti létszám még mindig nem érte el a válság előtti szintet.

Frakciótársa, Tóth Csaba azokat az eseteket sorolta, amelyek esetében hátrányt jelentenek a vállalkozásoknak a változtatások. Ezek között említette, hogy a kisadózók nem tudják költségeiket levonni, vagy táppénzalapjukba nem számít bele az így megszerzett jövedelem, sőt a nyugdíjalapot sem növeli.

A munkavállalók után kifizetett bérköltség esetében társasági adót kell fizetni, bruttó 150 ezer forintos bejelentett bér alatt pedig szerinte a foglalkoztató kárára válik a váltás - sorolta kifogásait a képviselő.

Nem értett egyet azzal sem, hogy a változtatásoknak meglenne a fedezete, mert szerinte a kormány túlzottan optimista makropájára építette a 2013-as költségvetést.

Szerinte kiszámíthatóbb környezetre és az adminisztrációs terhek csökkentésére lenne szükség.

Kiss Péter (MSZP) szerint nem könnyen belátható, miért kell úgy csinálni, mint ha a bejelentett munkaerő-piaci eszköz már nem létezne évek óta. Kommunikációs trükknek nevezte az előterjesztést, és vitatta, hogy a meglévő eszközök alkalmazásával fordulatot lehetne elérni.

Úgy vélte: más intézkedésekkel éppen ellentétes hatásokat ér el a kormányzat, például a minimálbér drasztikus emelésével. Úgy vélte: az új munka törvénykönyve is a munkahelyek megőrzése ellen hat.

KDNP: az akcióterv összhangban áll a családtámogatási programmal

Aradszki András (KDNP) a 25 év alatti és az 50 év feletti munkavállalók támogatását emelte ki, valamint a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók adókedvezményét. Azt is hangsúlyozta: a gyesről visszatérők segítse összhangban áll az eddigi családtámogatási programokkal.

Úgy vélte: nem vitatható, hogy a járulékkedvezmények fehéríteni tudják a munka világát, mint mondta, ennek is köszönhető, hogy az érdekképviseletek jó része egyetértett a tervben foglaltakkal.

Fontosnak tartotta, hogy a kedvezmények a már munkát végzők számára is igénybe vehetők, ezzel munkahelyek megtartását segíti a program.

A szintén kereszténydemokrata Seszták Oszkár fontosnak nevezte a munka alapú gazdaság megteremtését, amelyhez szerinte megalapozást nyújt az akcióterv.

A politikus a kisadózók tételes adójáról és a kisvállalkozási adóról szólva elmondta: két gyökeresen új, egyszerű és választható adónemet vezet be a módosítás, amely jelentős munkavállalói kört érint.

Üdvözölte, hogy olyan kedvezményeket terjeszt ki a javaslat széles társadalmi csoportokra, amelyeket eddig az eva vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás révén csak szűk réteg alkalmazhatott.

Seszták Miklós (KDNP) célnak tartotta, hogy egy olyan adózási stílust vezessen be a kormányzat, amely minél szélesebb kört von be az adófizetők körébe. Kiemelte, hogy az adófajtát csak azok vehetik igénybe, akik legalább egy munkavállalót bejelentenek a vállalkozásba.

Megdöbbentőnek tartotta, hogy az aktív korúak egy jelentős része jelenleg nem rendelkezik társadalombiztosítással, mint mondta, az akcióterv bővíteni kívánja az ellátottak számát.