Költői kérdések az Országgyűlésben 

Brenner Koloman, Jobbik képviselő a hétfői Országgyűlésben arra volt kíváncsi, mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban. Az oktatásnak és az egyetemi világnak kiemelt nemzetstratégiai ágazatnak kell lennie, ezt a Jobbik évek óta hangoztatja - mondta. Alapvető feltételként rögzítette, hogy közép-európai szintre emeljék a béreket. A politikus a Fidesz-KDNP politikáját lesújtónak minősítette, hiába voltak béremelések, ezek még mindig sem az európai, sem a közép-európai szintnek nem felelnek meg és magyarországi összehasonlításban sem állják meg a helyüket.

Kitért a szakemberek elvándorlására és arra, hogy jelentős az anomália az állami kuratóriumok által fenntartott és a nem állami fenntartású egyetemek bérezésénél, valamint a pedagógusbérek emelése miatt az egyetemi hierarchia alján lévő tanársegédeknél. Ezeket az anomáliákat sürgősen kezelni kellene - mondta.

Vitályos Eszter, a kulturális tárca parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy a felsőoktatás nemzetstratégiai kérdés, a gyermekek tanításába megéri befektetni. A magyar kormány célja, hogy minden lehetséges támogatást megadjon az egyetemeken a megfelelő infrastruktúra megteremtéséhez és az oktatók munkájának segítéséhez - rögzítette. Kitért arra, hogy 2016-ban 15 százalékos béremelés valósult meg, majd 2017-ben - 14 ezer felsőoktatási oktatót és kutatót érintő - komplex 27 százalékos béremelés valósult meg. A fenti emeléseket követte egy újabb harminc százalékos béremelés 2021-ben és 2022-ben az alapítványi, egyházi és állami intézményekben. Az elmúlt hat évben megduplázták a felsőoktatás finanszírozására fordított összeget, GDP-arányosan közel két százalékos költéssel. Ezzel Magyarország az Európai Unió első öt országa között van.

A képviselő a választ nem fogadta el.

Többezer egyetemi oktató írta alá a nyílt levelet

Három nagy, a modellváltásnak nevezett magánosítási hullámot eddig elkerülő felsőoktatási intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneakadémia több ezer tanára tiltakozik az egyre méltatlanabb körülmények ellen, írja a G7.

Az egyetemi dolgozók versenyképes béreket, azonnali béremelést és a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását követelik. Az állami egyetemek fenntartójának - oktatási minisztérium híján a felsőoktatás esetében a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak, azon belül is Hankó Balázs államtitkárnak - küldött nyílt leveleket eddig közel kétezer egyetemi dolgozó írta alá.

Az ország legnagyobb egyetemén, az ELTE-n a tavalyi nyomásgyakorlás után intézményi minimálbért vezettek be, ami biztosította, hogy egy adott összegnél kevesebb nem lehet az egyetemi oktatók fizetése. Ez a bérminimum a tanársegédeknek bruttó 380 ezer, adjunktusoknak bruttó 420 ezer, az oktatást-kutatást támogató munkakörökben bruttó 362 ezer forint. A magasabb docensi és egyetemi tanári fokozatokhoz nem jár bérminimum, de a nyílt levél szerint a docensi átlagbér idén bruttó 504 480 forint.

Tehát a magasabb egyetemi fokozatokban kapható átlagfizetés mára alacsonyabb lett, mint a gyakornoki státuszban dolgozó pályakezdő tanárok bére a státusztörvény után. Ráadásul a tavalyi közel tizennyolc százalékos infláció is jelentősen hozzájárult az egyetemi bérminimumok értékvesztéséhez.