Milyen lesz az új nyugdíjrendszer?

Mint megírtuk, a kormány idén készíti el a nyugdíjtörvényt, a jövőbeli variációk kapcsán még viták vannak a kabineten belül. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott korábban azt mondta, hogy a törvény kidolgozása során a Századvég által készített dokumentum az egyik fő anyag.

A Népszava írása szerint a Századvég tanulmány az egyéni számlás, költségvetési kiegészítés nélkül, kizárólag a befizetéseken alapuló "svéd modell alkalmazásának lehetőségeit" elemzi. Eszerint a jövőben a rendszernek két eleme lesz, az egyéni számla- és az alapnyugdíj bevezetése. Az elemzésben kitértek arra, hogy Svédországban az alapnyugdíjat legkorábban a 65. életév betöltésétől folyósítják, de ennek feltétele, hogy meglegyen legalább 40 év jogszerző idő. Ha nincs, akkor alacsonyabb összeget állapítanak meg. A fő cél az, hogy a társadalom által minimálisan elfogadott életszínvonalat biztosítani tudják. Magyarországon ennek bevezetését úgy tartja elképzelhetőnek a tanulmány készítője, hogy a munkát csak akkor hagyhatná abba a dolgozó 65 évnél korábban, "ha a részére megállapított járadék legalább a garantált minimum szintjét eléri". Arról nem írt, hogy mennyi lenne ez a minimum szint, de a Népszava szerint korábban arról lehetett hallani, hogy 20 ezer forintban állapítanák meg.

A "második pillér"

További két alrendszer gondoskodna a nyugdíjak differenciálásáról az aktív korban szerzett és bevallott jövedelmek figyelembevételével. A svéd "második pillérben" a nyugdíj összege egyenesen arányos lenne a befizetésekkel, a bevételt a bérek után fizetett járulékok adnák. A másik elem a tőkefedezet elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók tagdíjat is fizetnének, amelynek összege a hozamokkal gyarapodna. A bérből levont járulékot és a befizetett tagdíjat egyéni számlán kezelnék, ezekből állapítanák meg később a nyugdíjat. Az elemzés szerint a svéd modell bevezetéséhez "áttervezésre és finomhangolásra" van szükség, de a rendszer lényege megmaradna: kizárólag a befizetett járulékokat, tagdíjakat lehetne nyugdíjra fordítani, vagyis, úgynevezett "kiegyenlítő mechanizmusok" mellett is folyamatosan, és akár jelentős mértékben is ingadozhatna a "nyugdíjak szintje" a foglalkoztatottság és a demográfiai változások miatt.

A család és a nyugdíj kapcsolata

Korábban igen sokat foglakozott a kormány azzal, miként "díjazhatná" nyugdíjbavonuláskor a gyerekvállalást. Az egyik elképzelés szerint a jelenlegi (62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő) korhatár a jövőben csak azokra a házaspárokra lenne érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek, és szakmához juttatták őket. Egy másik forgatókönyv szerint "a gyermekvállalásból adódó jelenlegi nyugdíjhátrányokat" úgy kompenzálnák, hogy a kieső vagy csökkent járulékfizetést az életpálya jövedelmének átlagával vennék figyelembe. A nyugdíj kiszámításakor tehát úgy vennék, mintha az anya dolgozott volna, amikor gyermeket nevelt. Ehhez képest a Századvég elemzése meg sem említi a gyerekvállalást, és a kormányzati kommunikációban is kevesebb szerepet kapott a család és a nyugdíj kapcsolata.

Népszava