A munkaidő növelésében gondolkodik a holland kormány

Jól jelzi a probléma nagyságát, hogy az országban egymillió állás vár betöltésre: főként az informatika, a kereskedelem és az építőipar területén hiánycikk a munkaerő, de más szolgáltatási iparágakban is hasonló kapacitáshiánnyal küzdenek. A jobbközép kormány szerint a bevándorlás gyorsítása sem hozná meg a kívánt eredményt, mivel az érkezők is csak egyre öregszenek.

Maria van der Hoeven gazdasági miniszter a 36 órás munkaidő 40 órára történő emelésében látja a megoldást, de a szakszervezetek máris tiltakoznak, szerintük ugyanis a kormány csak olcsóbban szeretné megúszni a túlórák miatti felárak csökkentését. A jelenlegi szabályozást még a nyolcvanas években vezették be az egyre nagyobb munkanélküliség kezelése céljából, az intézkedés azonban túl jól sikerült, mára már a feltűnően keveset dolgozó népként tartják számon a hollandokat, legendás szorgalmuk és kiemelten magas aktivitási rátájuk ellenére.

Hollandiában a munkaképes korú lakosság 74 százalékának van állása, szemben az EU 64 százalékos átlagával, de közel felük részmunkaidőben dolgozik, szemben a többi tagállam 20 százalék körüli átlagával. Különösen a nők körében szembetűnően alacsony, 25 százalékos a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya, ami élesen szemben áll az EU 75 százalékos átlagával. A 18 évnél fiatalabb gyermeket nevelő holland nőknél pedig mindössze 8 százalékos a teljes munkaidőben dolgozók aránya.

Az egyensúly megteremtése érdekében a kormány igyekszik átvenni a skandináv modell főbb elemeit, mint például a viszonylag hosszú fizetett szülési szabadságot, az ismételt munkába állás utáni kiterjedt és rugalmas gyermekellátást, illetőleg a férfiak és a nők által egyaránt igénybe vehető gyermekgondozási segélyt - magyarázza a Világgazdaság.