Mit gondolnak a munkáltatók a járulékcsökkentésről?

A Publicus Research 500 hazai cégvezetőt kérdezett telefonon és on-line, feltérképezve a kis- és középvállalkozói szektorban érzékelhető válság hatásait és az ezekre adott válaszreakciókat.
Aktuális jelentésükben a kormánynak a munkáltatói járulék csökkentésére tértek ki.

A hazai KKV vezetők háromnegyede értesült arról, hogy a kormány július 1-jével csökkenti a munkaadói járulékokat. Ezzel szemben egyötödük a felmérés időpontjáig még nem szerzett tudomást erről.

A viszonylag jó tájékozottság mellett már sokkal kevésbé egységes a kép a járulékcsökkentés tényleges mértékét illetően. A válaszadóknak csupán szűk egyharmada tudta, hogy a csökkentés ténylegesen 5 százalék. Velük szemben 8százalék gondolta úgy, hogy a csökkentés ennél kisebb mértékű, 3százalék ennél nagyobbnak vélte, míg tetemes 39 százalék bizonytalan volt ebben a kérdésben.

Érdekes jelenség továbbá, hogy a megkérdezettek egyötöde gondolja úgy, hogy a közteherviselésre vonatkozó konkrét tételek átalakítása után valójában nem beszélhetünk érdemi járulékcsökkenésről.

Az összes megkérdezett válaszát átlagolva azonban elmondható, hogy a hazai kis- és középvállalatok felelősei nagyjából 5 százalék körüli járulékcsökkenéssel számolnak július 1-jétől.

Végül arról is érdeklődtek a kutatók, hogy a cégek a továbbiakban mire tervezik felhasználni a felszabaduló keretet. Szűk egyötödük egyelőre bizonytalannak mutatkozik ebben a kérdésben. Ennek több oka is lehet: egyrészt a kormány által kidolgozott program, annak bejelentése, majd végül az intézkedés hatályba lépése vélhetően túl kevés időt engedett a cégeknek arra, hogy érdemben tervezhessenek a felszabaduló tételek adta forrástöbblettel. A bizonytalanság oka lehet továbbá, hogy főként a kisebb létszámú vállalatok körében ez a tétel nem jelent akkora többletet, amely tényleges szinten átcsoportosítható lenne egy vagy néhány konkrét pozícióhoz, hanem összességében feloldódik a vállalkozás teljes üzemeltetési költségvetésében.

A felmérés szerint a hazai cégek leginkább fejlesztésekre/beruházásokra (16 százalék), munkahelyek megtartására (14 százalék) és a bérek növelésére (12 százalék) fordítanák a felszabaduló keretet. Ezen túl majdnem tíz százalékuk egyéb, közelebbről meg nem nevezett tételre költene, míg néhányuk olyan indirekt vagy direkt források kibővítésére használná, mint tartalékok képzése (8 százalék), hiteltörlesztés (6 százalék), a munkahelyek ill. az állomány fejlesztése (3 százalék), vagy közvetlenül a nyereség növelésére (2 százalék) (több válasz volt lehetséges) - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.