Mit köszönhetünk a nőknek?

Sajnos még a XXI. századra sem egyenlítődtek ki a nemi különbségek, még mindig elenyésző számú női tudós, MTA-tag, vezető van és a hölgyek megközelítőleg 30 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál.

Az első orvos

Meritptah vagy Merit-Ptah a világon az első név szerint ismert orvos, és egyben az első név szerint ismert női tudós. I. e. 2700 körül élt az ókori Egyiptomban. Fia, aki főpap volt, az orvosok elöljárójaként említi anyját. A Nemzetközi Csillagászati Szövetség elnevezett róla egy krátert a Vénusz bolygón.

A matematikatörténet első nőalakja

Alexandriai Hüpatia (370-415) matematikus, csillagász és filozófus, az ókor végén élt Alexandriában. Ő az első ismert matematikusnő. Műveinek legendás híre volt az antik világban, amelyekben egyebek mellett a bolygók mozgásával, számelmélettel, kúpszeletekkel foglalkozott Különösen az újplatóni és az arisztotelészi filozófiával foglalkozott mélyebben; összhangba kívánta hozni a két filozófiai rendszert. 383-ban a platonikus iskola tanára lett, 400-tól a vezetője. Bölcsességével nagy hatással volt környezetére; tudását a legmagasabb körökben is méltányolták.

Hildegard és az egészséges ivóvíz

Bingeni Hildegard (1098-1179) az első tudós nő, akinek a művei máig fennmaradtak. A disibodenbergi bencés kolostorban Boldog Judit tanítványa volt, akinek halála után a közösség apátnője lett. Akkoriban a bencés kolostorokban betegeket, elesetteket ápoltak.
Később Rupersbergenben alapított kolostort. Természettudományi és orvosi könyveket írt.

Írt kozmológiáról, zenéről, költészetről, teológiáról. Physica című művében kétszáznál több növényt írt le, majd a fák, ásványok, halak, madarak, az emlősök, hüllők és fémek leírása következett. Bemutatta tulajdonságaikat és az orvosi alkalmazás lehetőségeit. Egy másik kötetében kétszáznál több betegséget, állapotot írt le a gyógymódokkal együtt. Elsőként értekezett arról, hogy az egészség védelmében az ivóvizet fel kell forralni, és kiemelte a testgyakorlás és a diéta fontosságát.

Maria Gaetana Agnesi

A differenciálszámítás megalkotója

Maria Gaetana Agnesi (1718-1799) olasz nyelvész, matematikus és filozófus, a Bolognai Egyetem tiszteletbeli tagja. Ő írta az első olyan könyvet, amely tárgyalja a differenciálszámítást és integrálszámítást. 1750-ben édesapja betegsége miatt XIV. Benedek pápa kinevezte a bolognai egyetem matematikai és filozófia tanszékére. Ő volt a második nő, aki egyetemi professzori kinevezést kapott.

Germain és a prímszámok

A francia matematikus, a prímszámairól híres Sophie Germain (1776-1831) 1823-ban bebizonyította, hogy ha p olyan páratlan prím, amire q = 2p + 1 is prím, akkor az xp + yp = zp Fermat-egyenletnek nincs olyan megoldása, amiben az egész x, y, z számok egyike sem osztható p-vel.

Augusta Ada King

Az első programozó

Augusta Ada King sz. Byron, Lovelace grófnő (1815- 1852) főként arról ismert, hogy leírást készített a Charles Babbage által tervezett első mechanikai számítógéphez, az analitikai számolóműhöz. Egyesek szerint a géphez készült programokat is ő írta, így az első programozónak tekinthető, de hozzájárulásának mértéke vitatott. Az mindenesetre sokatmondó, hogy 1980. december 10-én (Ada születésnapján) az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma elfogadta az új Ada programozási nyelvet, melyet Adáról neveztek el és a Microsoft-termékek eredetiségét igazoló hologramon is az ő képe látható.

Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf

Az első irodalmi Nobel-díjas nő

Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf (1858-1940) svéd írónő. Az első nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült (1909) Az újromantika és az impresszionizmus képviselője volt. Legismertebb művei közé tartozik a Gösta Berling története (Gösta Berlings saga), Jeruzsálem (Jerusalem), Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországban (Nils Holgersson underbara resa genom Sverige).

Maria Skłodowska-Curie

Cuire, a legismertebb kétszeres Nobel-díjas női tudós

A tudós nők közül kétségtelenül Marie Curie a legismertebb a közvélemény előtt. Maria Skłodowska-Curie (1867-1934) lengyel származású francia fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója. Ő volt a párizsi egyetem első női professzora, azonkívül elsőnek kapott kétszer Nobel-díjat, a fizika, illetve a kémia területein végzett munkájáért. 1903-ban Henri Becquerellel és férjével, Pierre Curie-vel megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat, majd 1911-ben (egyedüliként) a kémiai Nobel-díjat, melyet a polónium felfedezéséért, a rádium fémállapotban való előállításáért, természetének és vegyületeinek vizsgálatáért.

Lise Meitner és az atomfizika

Marie Curie-hez hasonlóan (1878-1968) is az atommagfizikában ért el maradandó eredményeket. Ő volt az első nő, aki a Bécsi Egyetemen fizikából szerzett doktorátust. Az osztrák-svéd atomfizikus többek között elméleti magyarázatot adott az első maghasadásra, amelyet kollégája, Otto Hahn hozott létre 1938-ban. Ez képezte az alapját a maghasadástechnika fejlődésének, amely néhány éven belül máris az atombomba kifejlesztéséhez vezetett. Éppígy az ő eredményeire építve vált lehetővé az atomenergia békés felhasználása is. Ő volt az első hölgytagja az Osztrák Tudományos Akadémia természettudományos osztályának és tiszteletbeli tagja számos egyetemnek.

A világ egyik első citogenetikusa

Barbara McClintock (1902-1992) amerikai tudós, a világ egyik első citogenetikusa. 1927-ben növénytanból szerzett PhD fokozatot a Cornell Egyetemen, ahol a kukorica citogenetikáját kutatta. Ez a terület pályafutásának további részében is központi kutatási területe volt. 1983-ban orvosi-fiziológiai Nobel-díjat kapott, a génáthelyeződés (transzpozíció) kutatásáért. A mai napig ő az egyetlen olyan nő, aki ebben a kategóriában nem megosztva kapott Nobel-díjat.

Carson a környezetszennyezés ellen

Rachel Carson (1907-1964) amerikai biológus számára 1962-ben megjelent Silent Spring (Néma tavasz) c. könyve hozta meg a világhírnevet. A könyv az egész világon felhívta a figyelmet a környezetszennyezés veszélyeire. Felismerte, hogy a rovarirtószerek, növényvédőszerek betegségeket okozhatnak, elpusztíthatják a terményt. A mérgezett rovarokat fogyasztó többi állat is pusztul, a szerek megmérgezik a talajt és a vizet. Ezekből a felismerésekből született meg a peszticidek káros hatásait bemutató nagyhatású könyv, amely tettekre sarkallta az embereket.

A legöregebb élő Nobel-díjas

Rita Levi-Montalcini (1909. április 22.) olasz neurológus, aki Stanley Cohen kollégájával megosztva kapta az 1986-os fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat a növekedési faktorok felfedezéséért. Ma ő a legöregebb élő Nobel-díjas. 1968-ban ő lett az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának tizedik női tagja. 1987-ben megkapta a Nemzeti Tudományos Érmet, amely a tudományos világ legnagyobb díja Amerikában.

Leakey és az előember

Mary Leakey (1913-1966) 1948-ban ő találta meg az emberszabású majmok és az emberfélék egyik közös ősének koponyáját. Később egy korai előember koponyáját lelte meg, majd 3,5 millió éves, vulkáni hamuba kövült előember-lábnyomokat talált. Ezekből következtettek arra, hogy az előember már fölegyenesedve járt.

Franklin és a DNS

A brit Rosalind Franklin (1920-1958) angol biokémikus, kristályszakértő, aki a DNS-molekula szerkezetét tanulmányozta az 50-es években.

Elisabeth Kübler-Ross

A XX. század egyik legnagyobb elméje a haldoklásról

Elisabeth Kübler-Ross (1926-2004) svájci származású pszichiáter, az On Death and Dying (A halál és a hozzá vezető út) című nagy horderejű könyv szerzője, amely kötelező olvasmány az orvosi, ápoló és pszichológiai képzési programokban. Ebben a könyvében a haldoklás öt pszichológiai fázisát (elutasítás, düh, alku, depresszió, elfogadás) körvonalazta. A Time magazin 1999. március 29-i számában "A század legnagyobb elméi" egyikének nevezte, a század 100 legjelentősebb tudósa és gondolkodója sorában. 2007-ben beválasztották a National Women's Hall of Fame (Női Hírességek Nemzeti Csarnoka) tagjai közé. 20 díszdoktori (többek között: jogi doktor, tudományok doktora, hittudományok doktora, bölcsészdoktor) cím birtokosa.

Goodall és a csimpánzok

Dame Jane Goodall, DBE (1934-) angol etológus, antropológus és primatológus, a csimpánzok szociális és családi életének egyik legjobb tudója, kutatója, a Jane Goodall Intézet és a tanzániai Gombe Nemzeti Park igazgatója.

Angela Davis és a hippi-korszak

Angela Yvonne Davis (1944-) amerikai újbaloldali filozófus, a hippi-korszak egyik emblematikus szereplője.A baloldali értelmiség, a diákmozgalmak ifjúsága és a kommunista országok ünnepelték. Ma a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i részlegében a társadalmi tudat, a közgondolkodás történetének professzora.

A Nobel-díjas Linda B. Buck

Linda B. Buck (1947-) Nobel-díjas amerikai biológus. 2004-ben Richard Axellel megosztva kapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat a szaglósejtek és a szaglószerv feltérképezéséért.

A feminizmus meghatározó alakja

Judith Butler (1956-) amerikai filozófus, a Berkeley Egyetem Retorika és Összehasonlító Irodalomtudomány Tanszékének professzora. Butler a kortárs feminista elmélet egyik kiemelkedő képviselője, a queerelmélet központi figurája. Műveinek egyik fő témája a feminista mozgalom előfeltevéseinek kritikája, a férfi-nő biologizáló ellentétpárral szemben a társadalmi nem performatív jellegét hangsúlyozza.

Forrás: Wikipédia, Origo