Közmunkások nélkül is nőtt a foglalkoztatás

A GKI az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett: a GDP hét éve nem látott mértékben, 3,5 százalékkal emelkedett az első negyedévben, és az EU-ban is csak a lengyel és a román adat volt jobb.

Közmunkások nélkül számolva is többen dolgoznak

A munkanélküliek száma egy év alatt 2,9 százalékponttal, 8,1 százalékra csökkent, amely nagyrészt a közmunka és a külföldi munkavállalás következménye, de az első negyedévben a közmunkások nélkül is 2,3 százalékkal emelkedett a foglalkoztatás - fejti ki a GKI.

6 százalékkal többet ér a fizetés

A bruttó átlagkereset 1,8 százalékkal, a közmunkások nélkül 6,4 százalékkal emelkedett az első három hónapban. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az áremelkedés pedig átmenetileg megszűnt, az első negyedévben a reálkeresetek is ugyanennyivel emelkedtek.

Nem lesz idén béremelés?

A prognózis szerint az idei béremelések a rendkívül alacsony infláció miatt feltehetőleg elmaradnak a tavalyitól, a közmunkások száma és ezzel aránya pedig csökkenni fog. Így a bruttó átlagkereset 3 százalék körül emelkedik a GKI várakozása szerint. Áprilisban 0,1 százalékkal csökkent a magyar árszínvonal, és az EU másik hat tagállamában is hasonló volt a helyzet. A magyar adat elsősorban nem a piaci folyamatok, hanem a rezsicsökkentés következménye: a maginfláció 2,4 százalék volt - mutatott rá a gazdaságkutató.

Fél százalék lehet az infláció

Az év hátralevő részében elkerülhetetlen ugyan a piaci áremelkedés, azonban az őszi újabb rezsicsökkentést is figyelembe véve az idei infláció 0,5 százalék körüli, esetleg ez alatti lesz - ismerteti prognózisát a GKI. Így a reáljövedelmek 3 százalék körüli emelkedése mellett a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékos és a fogyasztás 2 százalék körüli növekedése várható. A vásárlóerő ideihez hasonló, mesterséges növelése azonban 2015-ben már aligha lehetséges - tette hozzá a gazdaságkutató. Az államháztartási hiány az első négy hónapban csaknem elérte az éves előirányzatot, a GDP-arányos államadósság pedig a tavaly év végi 79,2 százalékról az első negyedév végére átmenetileg 84,6 százalékra emelkedett.

Első körben az üzleti szférát érintheti a kiigazítás

Mivel a túlzottdeficit-eljárás újraindulásának elkerülése már csak az EU-forrásokhoz való hozzáférés miatt is a kormány elsődleges célja, a 3 százalék alatti deficit elérése szinte biztosra vehető a GKI szerint. Ennek terhei közvetlenül feltehetőleg az üzleti szférát fogják érinteni, és csak ennek továbbhárítása a lakosságot - mutatott rá előrejelzésben a GKI. (MTI)

2014. június 2.