Szűkítenék a sztrájkjogot a munkaadók

Parragh hozzátette: a sztrájkjog utóbbi években tapasztalt alkalmazása felveti a joggal való visszaélés kérdését. A kamarai elnök szerint az állami és önkormányzati cégek sztrájkgyakorlata sok esetben "zsaroló pozíciót" jelent, amely gyakran csak annak megakadályozására szolgál, hogy a mindenkori kormány elvégezze az egyszerre pazarló és hiányt szenvedő struktúrák átalakítását.

Meg kellene egyezni az elégséges szolgáltatásokról

Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára megjegyezte, a stratégiai ágazatokban érdekelt társaságoknál, mint az áram- és vízszolgáltatás, a közlekedés illetve az egészségügy területén szükség lehet a sztrájkjog "pontosítására". Ilyen módosítás lehet például az, hogy addig nem kezdhet egy szakszervezet munkabeszüntetést, míg a munkáltatóval meg nem egyeztek a sztrájk ideje alatt biztosítandó még elégséges szolgáltatás mértékében. Az is megfontolandó Dávid szerint, hogy ne lehessen sztrájkba lépni, ha az érdekképviselet tagságának legalább 50 százaléka annak céljaival nem ért egyet.

A Népszava által megkérdezett szakszervezeti vezetők nem értenek egyet a sztrájkjog szigorításával. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hozzátette, a 21 éves sztrájktörvénnyel ma is "együtt lehet élni", ha azt minden fél jogszerűen alkalmazza, nincs szükség változtatásra. A külön közszolgálati sztrájkjogot értelmezhetetlennek nevezte, mondván: bármiféle tagolás szerinte súlyos aggályokat vethet fel.

2010. augusztus 3.