Munkaadók: elég a mostani szabadság és ünnepnap a dolgozóknak

Két népi kezdeményezést hagyott jóvá az Országos Választási Bizottság (OVB) június 16-i ülésén. Mindkettő Bíró Zoltántól született, aki egy mobiltelefon-gyártó multinál csoportvezetőként dolgozik. Az egyik javaslat arra irányul, hogy április 22., a Föld Napja legyen munkaszüneti nap, míg a másik a kivehető szabadnapok számát módosítaná. A beadványozó ezt úgy módosítaná, hogy az éves alapszabadság minden munkavállaló esetén egységesen 30 nap legyen életkortól függetlenül. Ahhoz, hogy egy népi kezdeményezés sikeres legyen, és az Országgyűlés napirendre tűzze a kérdést, két hónap alatt 50 ezer aláírást kell összegyűjtenie a kezdeményezőnek.

Jelenleg Magyarországon életkor szerint állapítják meg a szabadságot: 25 éves korig 20 nap, utána háromévente plusz egy nap jár. Negyvenöt év felett összesen 30 illeti meg a munkavállalót - ez a maximum (a pótszabadságokat nem számolva). A kezdeményezés elsősorban a fiatal munkavállalóknak kedvezne.

Nincs ideje a fiataloknak a fészekrakásra

Miért is született a kezdeményezés? - Az Alkotmány szerint nem lehet különbséget tenni ember és ember között - kezdte sorolni indokait Bíró Zoltán. "A Magyarországon tapasztalt magas halandóság és európai viszonyokhoz képest alacsony várható élettartam többek között arra vezethető vissza, hogy a fiataloknak nincs elegendő szabadságuk. Ezt alátámasztja a Népességtudományi Kutató Intézet Demográfiai Portré 2009 című kiadványában szereplő adatok is, melyek szerint az 44 év alatti magyarországi férfiak halálozási rátája népességarányosan körülbelül kétszerese a nyugat-európai hasonló korú férfiak halálozási rátájának." Bíró Zoltán hozzátette, hogy szerinte a fiatalok bőven tudnák mire fordítani a megnövekvő szabadidőt. "Éppen a pályakezdéstől számított első néhány évben van itt az ideje a fiatalok társkeresésének és "fészekrakásának" is, amire a jelen körülmények között nem sok idejük marad."

A 39 éves folyamatszervező elképzelése szerint a módosítás csak az alapszabadságot érintené, a pótszabadság, amely például a gyermekek száma után jár, ugyanúgy megmaradna, ahogy eddig. "Utánanéztem, hogy a többi országban hol mennyi a szabadság, illetve az ünnepnapok száma. A távol-kelethez képest jól állunk, de Nyugat-Európához viszonyítva - ahova tartozni szeretnénk - látványosan el vagyunk maradva. Ennek megfelelően a nyugat-európai országokban tovább is élnek az emberek, mint nálunk" - mondja.

"Szakmaiatlan az elképzelés"

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége nem támogatja sem az alapszabadság növelését, sem a Föld Napját (április 22.) érintő - újabb fizetett munkaszüneti nap bevezetését célzó - kezdeményezéseket. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára több ellenérvet is felsorolt. "Először is nem lehet kiragadni a munka törvénykönyvének egyetlen paragrafusát és csak abban változásokat eszközölni. A szabadságrendszert csak egészében lehet kezelni és megvizsgálni, ugyanis ezzel a kezdeményezéssel az éves munkaidő-alaphoz nyúlnának hozzá. Nem rendszerben beszélni ezekről a dolgokról egyszerűen szakmaiatlan. A másik nagy probléma, hogy az alapszabadság 30 napra történő emelésével egy nagymértékű, teljesítmény nélküli fizetésemelés jönne létre. A kezdeményezést, ha egyáltalán eljut odáig, a leghumánusabb parlament sem szavazhatja meg" - sorolta az ellenérveket Dávid Ferenc.

Irreális az 50 százalékos emelés

A VOSZ elnöke szerint egyáltalán nem kevés a fizetett ünnepnapok száma Magyarországon. "Az tény, hogy a mediterrán országokban a sok vallási ünnep miatt több az ünnepnap. Vannak olyan nyugat-európai országok, ahol szintén több a munkaszüneti nap, de ezekben az országokban a gazdaság teljesítménye és a termelékenység is lényegesen nagyobb. Jelenleg a magyar gazdaság stagnál, átalakulásra van szükség, ami remélhetőleg meg is fog történni. Ebben a helyzetben egyszerűen nem releváns ez a kérdés, az ország nem engedheti meg magának az éves munkaidőalap jelentős csökkenését és az ezzel járó teljesítménycsökkenést" - mondta a VOSZ főtitkára, aki hozzátette, hogy a kezdeményezésben szereplő mértékekkel sem ért egyet. "Az alapszabadság egyharmados növelése nagyon sok. Ez körülbelül ugyanannyira irreális, mintha egyből 50 napot javasolnának. Egy-egy nappal talán el lehetne esetleg kezdeni, de azt sem most, a gazdasági válságban. Az ünnepnapok számát tekintve pedig semmiképpen nem a Föld Napját lenne érdemes munkaszüneti nappá nyilvánítani, hanem mondjuk december 24-ét, amikor már úgysem pörög annyira egyetlen piac sem."

Javulna-e a foglalkoztatottság?

A kezdeményező Bíró Zoltán úgy véli, ha sikeres lesz akciója - tehát sikerült 50 ezer aláírást összegyűjtenie, és az Országgyűlésben előterjesztik, megszavazzák módosítását, akkor a foglalkoztatottság is javulna Magyarországon. "Ha több szabadság járna a fiataloknak, akkor értelemszerűen több embert is kellene felvenni, így kevesebb lenne a munkanélküli és javulna a foglalkoztatottság. Ezen felül sokszor találkozni azzal a példával, hogy az idősebb pályázókat feltehetően éppen azért utasítják el, mert nekik több szabadság jár, így nem tudják maximálisan kihasználni őket, mint munkaerőt, ezért helyettük inkább a fiatalabbak választják. A törvénymódosítással az idősebbek álláskeresési esélyei is javulnának." Bíró Zoltán az alapszabadság 30 napra való növelése mellett április 22-ének, a Föld Napjának munkaszüneti nappá való nyilvánítására is adott be népi kezdeményezést, amelyet szintén elfogadott az Országos Választási Bizottság.

Dávid Ferenc nem hisz abban, hogy az ilyen kezdeményezések javítanák a foglalkoztatottságot. "Franciaországban is azt gondolták, hogy a heti munkaidő 35 órára való csökkentésével majd kisebb lesz a munkanélküliség, mert több emberre lesz szükség. Ez nem vált be ott sem, nem vettek fel új embereket, az intézkedés nem segített a magas munkanélküliség visszaszorításában."

A "népi kezdeményező"

Bíró Zoltán nem először próbálkozik népi kezdeményezéssel, a kezdeti sikertelenség után négy kérdésben részsikert ért el. "A jelenlegi kettővel együtt összesen négy kezdeményezésemet fogadta el az OVB. Az egyik arra irányul, hogy vezessenek be olyan szavazólapokat, amelyeken a vakok és gyengén látók segítség nélkül tudnak szavazni a választásokon, a másik pedig hogy a műsorok közötti televíziós reklámok ne lehessenek hangosabbak maguknál a műsoroknál. Utóbbit több országban, például Szlovákiában már törvény szabályozza. A vakoknak szóló szavazólapok jelentősége egyértelmű, hiszen jelen helyzetben nem tudnak "megbízhatóan" szavazni, éppen ezért meglehetősen alacsony a részvételi arányuk a választásokon, pedig körülbelül a teljes lakosság fél-egy százalékáról van szó."

Hogyan tovább?

A szabadságos kezdeményezést június 16-án fogadta el az OVB. Most telik éppen az a 15 napos "várakozási idő", ami alatt ez megtámadható az Alkotmánybíróságon. Ha senki sem tesz ellene bejelentést, utána indul az a 2 hónapos periódus, ami alatt Bíró Zoltánnak össze kell gyűjtenie az 50 ezer aláírást. (Ha megtámadják, sokáig húzódhat.) "Az aláírásgyűjtést olyan szervezetéknél kezdem, akiket ez érint, a 30 napos alapszabadságnál a szakszervezeteknél, ifjúsági szervezeteknél és a felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainál" - mondja Bíró Zoltán.

Hogy mi lesz ennek a kezdeményezésnek a kimenetele, még nem tudható. Mindenesetre beszámolunk a végeredményről...

Szabadságok az EU-ban

Hogy áll Magyarország európai összehasonlításban szabadságok tekintetében? Az Eurofound uniós szervezet adatai szerint a legbőkezűbb uniós országokban is csak 25 fizetett szabadságot garantálnak törvényileg a fiatal munkavállalóknak, a 30 napos minimum túlzásnak tűnik. A 2004 óta csatlakozott tagországokban pedig mindenhol 20 nap a minimum. A "piros betűs" nemzeti és vallási ünnepnapok szempontjából a legkevesebb Hollandiában jár (6 nap), a legtöbb Szlovákiában (14 nap).

Dorofejev Tamara
monster.hu