Munkástüntetéseket szül a válság

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a keddi elnökségi ülésén az aktuális belpolitikai helyzet miatt egyeztetett a részt vevő társkonföderációkkal. Úgy határoztak, hogy a korábban április 4-re meghirdetett demonstrációt 18-án tartják meg. Az addig hátralévő időben lehetőséget adnak az új kormánynak, hogy az új programját megismertesse és egyeztesse az érdekképviseletekkel.

Az eddigi négy szervezőhöz – az Autonóm Szakszervezetek Szövetségéhez, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéhez (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fórumához (SZEF), valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörüléshez (ÉSZT) – kedden csatlakozott a Liga Szakszervezetek is. Az MTI információja szerint azonban az új időpont nem felel meg nekik: a Liga inkább spontán sztrájkokkal fog harcolni.

A tüntetés többek között a kormány tervezett adócsomagja, a természetbeni juttatások megadóztatása ellen irányul. A szakszervezeti tömörülések azt követelik, hogy másféle válságkezelést dolgozzanak ki. Az új miniszterelnök vonja vissza a parlament elé beterjesztett adócsomagot, és a gazdasági szempontok mellett vegyék figyelembe a valós társadalmi, szociális helyzetet, azaz a munkavállalók és a nyugdíjasok érdekeit is – áll az MSZOSZ lapunknak eljuttatott közleményében.

Magyarország is veszélyben van

Az európai recesszió társadalmi hatásaira a The Washington Post egy elemzésben hívja fel a figyelmet: Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap elnöke ebben kiemelte a leginkább veszélyeztetett posztszocialista országokat: Lettországot, Magyarországot, Fehéroroszországot és Ukrajnát. „A kis kelet-európai államoknak nincs lehetőségük a nemzetgazdaságuk védelmére, ezért is gyakoriak ott az elégedetlenség miatt kirobbant tüntetések és a zavargások. Ezek pedig könnyen elsöpörhetik a korrupt és egyre népszerűtlenebb kormányokat” – állítja.

Nyugat-Európa sincs rózsás helyzetben: Franciaországban például általános sztrájkot kezdtek a kormány válságkezelése – vagyis annak hiánya – miatt, ezzel megbénítva az egész országot. Németországban a fémipari cégek és az autógyártók terveztek munkabeszüntetést az MTI információi szerint. A Magyar Rádió arról számolt be, hogy a nápolyi Fiat-gyár már szociális segélyből élő munkásai az autósztrádát elfoglalva tüntettek, és az eltávolításukra kirendelt rohamrendőrök is épp sztrájkoltak a válság miatti megszorítások miatt. Az FN egy korábbi cikke pedig azt is bemutatta: a brit munkások a külföldi munkavállalók ellen tiltakoztak.

Százezrek tüntettek

Moszkvában januárra időzítették a nagy tüntetést. A válság miatti gyenge rubel, a növekvő munkanélküliség és az emelkedő élelmiszerárak ellen szerintük semmit nem tesz az ország vezetése. Az ellenzék a gazdasági válság miatt Putyint hibáztatja. A kormány ellen tüntetett Rómában is több ezer munkás, közalkalmazott és hajléktalan. Szerintük a honatyák nem tesznek eleget a gazdasági válság ellen. A tiltakozás miatt február közepén megbénult az olasz főváros történelmi központja. Az olasz kormány eddig átfogó válságkezelési tervet nem indított útjára, csupán az autóipar és a válság miatt munkanélkülivé vált dolgozók megsegítése van napirenden.

Írországban februárban azért tüntetett csaknem 120 ezer ember, mert a kormány meg akarta adóztatni a közalkalmazottak nyugdíját. Közleményében a kabinet elismerte, hogy a recesszió hatásainak csökkentése miatt kellettek a megszorító intézkedések – adta hírül az MTI. A tömegtüntetést szervező szakszervezeti vezetők szerint a gazdasági válságot nem a bérből és fizetésből élő munkások okozták, de mégis nekik kell megfizetniük a kilábalás árát. Írország a közelmúltban még Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságának számított, de a gazdasági világválság következményei az uniós tagállamok közül elsőként ott éreztették a hatásukat.

Portugália fővárosában március 14-én közel 200 ezren tüntettek a szocialista kormány ellen és a gazdasági válság miatt. A tömegmegmozdulást az ibériai ország legnagyobb szakszervezete szervezte. A hírTV információi szerint a tömegben munkanélküliek, nyugdíjasok és a köz-, illetve a magánszféra munkavállalói együtt tiltakoztak a kormányfő gazdaságpolitikája ellen. Egy nappal korábban Grúzia is forrongott, hétezren vonultak ki az utcára – írja a Híradó.hu. A tüntetés afféle bemelegítés volt az április 9-re meghirdetett tiltakozás napjához, amelyet ellenzéki csoportok terveznek, akik Mihail Szaakasvili államfőt bírálják, mert nem volt képes megakadályozni az országot sújtó recesszió elmélyülését.