Munkaügyi tanulmány: Csehországba már beköszöntött a szakemberhiány

2004. május 1-én, amikor tizedmagával Csehország is csatlakozott az Európai Unióhoz, a régi 15 tagállam három kivételével átmenetileg korlátozta a munkaerőpiacához való hozzáférést. Hét tagország, köztük a Csehországgal határos Ausztria és Németország továbbra is fenntartja a korlátozásokat. Franciaország és Benelux államok úgy döntöttek, bizonyos szakmák esetében feloldják a korlátozást. Sok jól képzett cseh szakember számára ez nyitotta meg a külföldi munkavállalás lehetőségét.

Az "agyelszívás" jelenségével szembesülő országnak két választási lehetősége van: jobban megbecsüli a hazai szakembereket vagy különféle intézkedésekkel külföldről próbál hozzáértő munkaerőt csábítani az országba. A jelenségről a Prágai Munkaügyi és Szociális Kutatóintézet (RILSA) csapata - élen Jana Vavreckovával - tanulmányt készített A szakképzett munkaerő migrációja és a szakemberhiány címmel.

A prágai tanulmány elemzi az EU régi tagállamaiban jelenlévő szakemberhiányt, az adatokat összeveti a csehországi adatokkal, taglalja az agyelszívás megelőzését célzó csehországi politikát, és leltárt készít a szakemberek elvándorlásának okairól - tájékoztat az euractiv.com.

Az összehasonlítás során kiderült, hogy a szakemberhiány nagyjából azonos területeken jelentkezik Csehországban és az EU-15öknél: szükség lenne orvosokra, jól képzett egészségügyi személyzetre, IT-szakemberekre, menedzserekre, elektromossági, elektronikai és gépészeti szakemberekre.

A tanulmány Németországgal példálózik, amely átmeneti korlátozásokat foganatosított ugyan a 2004-ben csatlakozott tíz új uniós tagállam munkavállalóival szemben, ám ugyanakkor új bevándorlási törvényt fogadott el, amellyel a munkaerőpiaci hiány betöltése érdekében igyekszik elcsábítani a külföldi kutatókat, IT-szakembereket, orvosokat.

Csehország részben hasonló politikát követ, megpróbálja vonzóvá tenni magát a szakképzett bevándorlók előtt. 2003-ban Prága A szakképzett külföldi munkaerő aktív kiválasztása címmel az átmeneti gazdaságok közül elsőként kezdeményezett egyfajta kísérleti projektet, amellyel az EU-n kívüli államok szakembereit célozta meg. A szilárd és következetes bevándorlási politika létrehozására tett első lépésként értékelt program vezérelve: a szokásosnál gyorsabban megadni a tartózkodási engedélyt a szakképzett külföldieknek.

A differenciált bánásmódhoz a tartózkodási engedélyért folyamodó külföldinek legalább középiskolai végzettséggel és érvényes csehországi munkaszerződéssel kell rendelkeznie. A tanulmány készítői szerint a munkaszerződésre vonatkozó követelmény a fő oka annak, hogy a program eddig nem aratott sikert.

A cseh munkaügyi minisztérium Munka külföldieknek címmel honlapot hozott létre, amely csehországi állásokat kínál a külföldieknek. Egyelőre azonban csekély a kínálat, s az állások sem a legvonzóbbak. Ezért a tanulmány készítői megkérdőjelezik e módszer hatékonyságát.

Csehországban kevés az egyetemi végzettségű szakember, a munkaerőnek csak 13 százalékát teszik ki, szemben a 25 százalékos EU-15-ös átlaggal. Az aránytalanság oka a tanulmány szerint a cseh oktatási rendszer és munkaerőpiac közötti gyenge kapcsolatrendszer.

A tapasztalatok szerint a magasabb bérezés nem feltétlenül döntő tényező a cseh szakemberek külföldi - főleg nyugat-európai és egyesült államokbeli - munkavállalásában. A fizetés inkább a középfokúak vagy az alacsony képzettségűek esetében jelent fő szempontot, a magas képzettségű szakemberek esetében sokkal nagyobb súllyal esik latba a szakmai tapasztalatszerzés és a tudás bővítése.

Külföldi és cseh elemzések alapján a tanulmány megerősíti, hogy a külföldi munkavállalás akkor válik igazán vonzóvá, ha a fizetés a hazainak legalább háromszorosa. A kivándorlási hajlam kevésbé erőteljes, ha a remélt bérezés a hazainak csupán kétszerese.

( euractiv.hu )