Nem a munkaerőpiac igényeit szolgálja a felsőfokú szakképzés átalakítása
Nem szerencsés a felsőfokú szakképzés tartalmi szabályozását a felsőoktatásra bízni, hiszen ehhez nincs meg se a szakmai, se az oktatói, se a módszertani felkészültsége. A képzés így inkább egyetemi nulladik évfolyamként szolgálna, és nem terelné a fiatalokat a munkaerőpiacra - véli a Magyarországi Szakképzők Egyesülete, amely több ponton is problémát lát a kormány szakképzés átalakítását célzó koncepciójában.
- A finanszírozás terén nagy a bizonytalanság, bár valószínűleg ehhez az is hozzájárul, hogy a köznevelési koncepció egyes elemeit még nem ismerjük. Viszont ennek fényében kérdéses, hogy mi lesz az alapítványi és a magánfenntartású intézmények további sorsa – vetette fel tegnapi sajtótájékoztatóján Kazarján Erzsébet, az egyesület elnöke, kiemelve, hogy az ilyen típusú intézmények a forráshiánnyal küszködő gazdasági és oktatási helyzetben is hatékonyan működtették és működtetik a rendszert.
Az elnök szerint csak akkor lehet a felsőfokú szakképzést magasabb szintre emelni, ha ahhoz előbb a feltételeket megteremtik, ezért először a felsőoktatást kellene rendbe tenni, hogy saját alapfeladatát el tudja látni. A munkaerőpiacnak olyan szakemberekre van szüksége, akik gyakorlati tudással rendelkeznek, ezt a szakképző intézmények több éves tapasztalatuk alapján biztosítják is. – Nem lenne célszerű, ha a felsőfokú szakképzés tartalmi irányítása a felsőoktatáshoz kerülne, mivel ehhez nincs meg se a szakmai, se az oktatói, se a módszertani felkészültsége, és ahelyett, hogy a munkaerőpiacra terelné a fiatalokat, inkább csak egyetemi nulladik évfolyamként szolgálna, és a gyakorlati jellege veszne el – hangsúlyozta Kazarján Erzsébet.
Az egyesület a TISZK rendszer átalakításával sem ért egyet, szerintük nem német és holland modelleket kellene alapul venni, hanem egy magyar modellt kidolgozni. A másik kettő ugyanis különböző üzeneteket közvetít: a holland nem innovatív, hanem a menedzsment szempontú döntéseket részesíti előnyben a humán és a pedagógiai szempontokkal szemben, a holland modell a regionális szervezést, a német a legfejlettebb technológiák alkalmazását, az úgynevezett üzemközi gyakorlatot támogatja.
Kazarján Erzsébet elmondta: az EU-s pályázatok fenntarthatóságának biztosítása miatt nem lenne szabad megszüntetni a térségi integrált szakképző központokat, mert emberi, szakmai, anyagai és pedagógiai áldozatokkal járna. Az egyesület szerint félő, hogy ha eltűnnek a magániskolák és a felsőfokú szakképzés, összeomlik a TISZK-rendszer, ezzel együtt az egész fenntarthatóság, így könnyen lehet, hogy az elkövetkező húsz évben az új szakképzési rendszer legnagyobb problémája éppen a szakképző iskolák hiánya lesz.
Kazarján Erzsébet kérdésünkre válaszolva elmondta, megvalósulhat a Széll Kálmán Tervből tavasszal megismert oktatáspolitikai szándék, hogy a felsőoktatás átalakításának köszönhetően csökken az egyetemi képzésben részt vevők száma, és többen tanulnak majd a szakképzés keretein belül, de ehhez arra van szükség, hogy megmaradjanak a szakképző iskolák.
Mint ismert, a kormány júniusban döntött a szakképzési rendszer átalakításáról. A tervek szerint húsz százalékkal kevesebből működtetnék a szakképzési rendszert: megszüntetnék a szakképző iskolák önállóságát, a térségi integrált szakképző központok számát pedig csökkentenék. Felszámolnák a tanműhelyek egy részét, összevonnának osztályokat, és a tanárok nem egy iskolához, hanem egy integrált képzőközponthoz tartoznának, így több intézményben is taníthatnának. A szakképzésben dolgozó oktatók számát hétezerrel csökkentenék, és a jövőben az sem lenne feltétel, hogy szakmai tárgyakat pedagógus végzettségűek oktassanak.
A koncepció alapelvei között van, hogy az első, államilag elismert szakképesítést az állam 100 százalékos finanszírozással megtéríti; erősödik a gyakorlati képzés az elméleti képzés mellett, de "inkább rovására": a német rendszerű duális, gyakorlatorientált rendszert kell átültetni; a gyakorlati képzésbe belépő hallgatóknak kötelező szintvizsgát írnának elő.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Április 25-én rendezi meg a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) a Lányok Napja elnevezésű programot, amelyre immáron 13. alkalommal várják a... Teljes cikk
Ma rendezik a hazai ellátási lánc szakma egyik legnagyobb, országos eseménysorozatát, a Logisztika Napját - tájékoztatta az MTI-t a a szervező Magyar... Teljes cikk
Jövőre újraindul a gazdasági növekedés: az idei 2,5 százalék után 2025-ben 4,1 százalékos bővülést várnak - mondta a nemzetgazdasági miniszter... Teljes cikk
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 1 hete
- Pölöskei Gáborné: a minőségi szakképzésnek lakosságmegtartó ereje van 1 hete
- Szakképzés: kiemelt ösztöndíjat kaphat, aki sikeresen leteszi a szakmai vizsgáját 2 hete
- A középiskolai felvételi jelentkezések április 8. és 10. között módosíthatók 2 hete
- Százmilliárd forintos felújítási program indul a szakképzésben 3 hete
- Megkezdődik az E-felvételi ügyintézési időszaka 3 hete
- Kárpótlás az Erasmusért: a világ bármely egyetemére eljuthatnak a magyar diákok ezzel az ösztöndíjprogrammal 4 hete
- Hankó Balázs: A kormány célja, hogy Magyarország világbajnok legyen a szakképzésben 4 hete
- Pölöskei Gáborné: az idei év a látványos fejlesztések éve lesz a szakképzésben 1 hónapja
- Egy egyetemi hallgató egy évvel a diplomája megszerzése után többet keres, mint korábbi egyetemi oktatója 1 hónapja
- Mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban? - több ezer oktató tiltakozik 1 hónapja