Nem izgatja a dolgozókat a munkaidő

Az alapítvány megfigyelései szerint az elmúlt éveket tekintve viszonylag csekély változást ment végbe a kollektív szerződésekben megállapított munkaidő terén. A régi tagállamok esetén 1999 és 2007 között 38,6-ről 37,9-re csökkent a heti átlag. A munkaidő megrövidítésében Franciaország vezetett, ott ugyanis a törvényi szabályozás megváltozása miatt papíron néggyel csökkent a heti munkaórák száma. Igaz, ezt a kedvezményt időközben megszüntette Nicolas Sarkozy elnök, ebben a "versenyben" Szlovákia lépett előre.

A kollektív szerződésekben szereplő munkaórák számának viszonylagos stabilitása azt tükrözi, hogy a munkaidő a régi tagállamokban nem számított meghatározó szempontnak az elmúlt évek érdekegyeztetési tárgyalásai során. A 2007-es szakszervezeti tárgyalások témái között például nem jelenik meg a munkaidő megváltoztatása mint fontos célkitűzés. Az új tagállamokban, ha lehet, még ennél is kevésbé izgatja a feleket: a kollektív szerződések megkötése előtti alkukban csak meglehetősen ritkán jelzik a munkavállalók, hogy rövidíteni kéne az általános elfogadott 40 órás munkahéten. A tizenkettőből csupán három új tagországban, Cipruson, Csehországban és Szlovákiában nem éri el a 40 órát a megállapodásokban szereplő munkahét.

Világgazdaság