NGM: tovább szigorodhatnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai

A közlemény tájékoztatott arról, hogy a tervezet értelmében – amely a kormányzati portálon hamarosan elérhetővé válik – egységessé válhatnak a munkavállalási engedélyek esetében alkalmazott szankciók, vagyis az engedély iránti kérelmet minden olyan esetben el kell utasítani, ahol a munkáltatóra a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki.

A tervezet alapján az engedély kiadása elutasítható lenne akkor is, ha a munkáltató alaptalan feltételekkel elzárkózik a magyar munkavállaló foglalkoztatásától, vagy rosszhiszemű magatartást tanúsít a közvetítési eljárások során.

A visszaélések elkerülése érdekében, a magán munkaközvetítők számára ezentúl tilos lesz az Európai Unión kívülről érkező, harmadik országbeli állampolgárok közvetítése.

Az NGM kifejtette: a hazai munkaerő-tartalék aktivizálásához és a vállalkozások munkaerőigényének minél erőteljesebb kielégítéséhez nélkülözhetetlenek a tényleges munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzések.

A tervezet ennek megfelelően a képzés-kínálatot sokkal erőteljesebben a gazdaság és a munkaerőpiac igényeihez igazíthatja. Az ösztönző-rendszer könnyítheti a képzések megszervezését, bővíti az álláskeresők számára elérhető, az élethelyzetükhöz és a munkaerőpiaci kereslethez egyaránt igazodó képzés-kínálatot.

Az új elemek bevezetésével egyszerűsödhet a megfelelő képzések kiválasztása, az eddigiekhez képest több támogatási lehetőséget is be fognak vezetni az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak képzésben való részvételének ösztönzése érdekében.

Az NGM közleményében kiemelték:

a kormány számára a magyar munkaerő és a magyar munkahelyek védelme az első, ezért Magyarországon továbbra is csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni.

A kormány megvédi a magyar családokat és a magyar munkahelyeket, ezért a jogszabályok értelmében külföldi munkaerő alkalmazására továbbra is kizárólag csak akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek. A kormány a jövőben is a magyar munkavállalók, családok és a magyar munkahelyek védelmét szem előtt tartva, a kellő szigorral fogja alakítani a vendégmunkások foglalkoztatásának hazai szabályozását - fogalmazott az NGM.

Több akkugyár is kieshet? 

Ennek fényében több akkumulátorgyár is kieshet azon cégek köréből, amelyek jogosultak lehetnek EU-n kívüli munkaerő alkalmazására. A közlemény nem szól arról, hogy mi a helyzet a bírsággal sújtott cégeknél már alkalmazásban álló külföldi munkaerővel, maradhatnak-e, vagy őket is el kell bocsátani - írja a HVG. Maga a közlemény egyértelműen fogalmaz a magánkézben lévő közvetítők kitúrásáról. A HVG cikke szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy a munkaerő-közvetítést állami feladattá akarná tenni az NGM.

A közlemény szövege alapján a rendelet nem vonatkozik azokra a minősített munkaerő-kölcsönzőkre, amelyek szigorú szabályok szerint hozhatnak be körülbelül egy tucat nevesített országból munkavállalókat, mert ezek a vállalatok maguk alkalmazzák őket. A közvetítőkre viszont ilyen földrajzi megkötés nem vonatkozik, ráadásul az ezeken keresztül érkezőket az a cég veszi állományba, ahol dolgozni fognak.

Egy a HVG-nek névtelenül nyilatkozó, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szakember szerint azzal, hogy a közvetítőknek a rendelet megtiltja a harmadik országból érkező munkavállalók toborzását, azokra a cégekre hárítja ezt a feladatot, amelyek ilyen munkaerőt akarnak dolgoztatni. Az ezzel járó megemelkedett adminisztratív és HR-költségek még inkább arra ösztönözhetik a cégeket, hogy amíg lehet, magyar munkavállalókkal oldják meg a foglalkoztatást.

kép: freepik