Megjelent: 12 éve

Nincs elterjedve a korrupció hazánkban

Az EY legújabb, a Vesztegetés és Korrupció Gyakorlatáról szóló felmérése szerint, a megkérdezett nagyvállalati vezetők 62 százaléka egyáltalán nem tartja elterjedtnek a vesztegetést és korrupciót üzleti tevékenységük során, és 78 százalékuk biztosan állítja, nem volt ilyen vállalatánál az elmúlt évek során - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.

A Transparency International 2008-as Korrupció-érzékelési indexe jól mutatja, hogy a korrupció növekvő kihívást jelent minden nemzet számára, és a helyzet több olyan országban is romlik, amelyek korábban hagyományosan jól szerepeltek ezen a listán. Magyarország azonban már korábban sem foglalt el különösebben előkelő helyezést, idén pedig jelentősen hátrébb szorult az országok rangsorában annak ellenére, hogy index-számunk abszolút értékben alig romlott. Ez azt mutatja, hogy miközben egyes országok képesek a korrupció ellen tenni, hazánkban nem sikerül visszaszorítani viszonylag magas szintjéről, sőt a helyzet romlik.

Ennek ellenére, mintha a magyarországi nagyvállalati vezetők alábecsülnék a problémát, vagy nem kívánnának szembenézni azzal. Bár a korrupció jelenléte a hazai üzleti életben nyilvánvaló, és a közbeszéd tárgyát képezi, az Ernst & Young legújabb, a Vesztegetés és Korrupció Gyakorlatáról szóló felmérése szerint, a megkérdezett nagyvállalati vezetők 62 százaléka egyáltalán nem tartja elterjedtnek a vesztegetést és korrupciót üzleti tevékenységük során, és 78 százalékuk biztosan állítja, nem volt ilyen vállalatánál az elmúlt évek során.

A korrupció világprobléma

"A hazai helyzet értékelésekor látnunk kell, hogy a korrupció világprobléma, és a leggazdagabb országok sem mentesek ettől a jelenségtől. Nem közömbös azonban a korrupció mértéke, és társadalmi hatása. Egyebek mellett jelentős szerepet játszik a külföldi beruházók befektetési döntéseiben, és így közvetlen hatással van az ország versenyképességére. Ennél is fontosabbnak érzem, hogy a korrupció megmérgezi a társadalmat, aláássa az emberek bizalmát választott képviselőikben, a politikai, gazdasági elitben és gyanakvást ébreszt azokkal szemben is, akik etikus eszközökkel érnek el eredményeket. Saját magukra nézve sem látják érdemesnek a jogszabályok betartását." - hívja fel a figyelmet Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója.

Hazánkban nem a korrupciót tiltó jogszabályok meglétében van hiány, hanem elsősorban azok betartatásában. Hatékony ellenőrzés nélkül, és az esetleges lebukás enyhe szankcionálása mellett a jogszabályok csupán papíron lépnek életbe. Ezt tükrözi az is, hogy az Ernst & Young tanulmányában a megkérdezettek mindössze 36 százaléka gondolja úgy, hogy korrupciós tevékenységük felderítésénél tartaniuk kellene bírságtól vagy büntetéstől. Ennek megfelelően nem is érzik ezt üzletmenetükre nézve nagyon fontos tényezőnek.

A vállalat vélt érdekében - pl. egy üzlet megszerzése céljából - elkövetett vesztegetés megítélése enyhe. Bár nyilván mindenki tisztában van annak káros, sőt törvénytelen jellegével, sok vállalatvezető képes ezt megindokolni, elfogadhatóvá tenni a maga számára. Ismerősek az olyan érvek, hogy ha az én vállalatom nem veszteget, akkor megteszi a versenytárs, vagy hogy az állami szektorban másképp nem lehet üzletet szerezni.

Az országnak is káros a korrupció

"Ha a korrupció egy országban intézményessé válik, az lesüllyesztheti az országot a harmadik világ szintjére. A civil kezdeményezések a versenyszférára is pozitív hatással vannak, növelik a vállalatok elkötelezettségét arra, hogy üzleti tevékenységüket tisztán és átláthatóan végezzék. A vállalatvezetők személyes meggyőződése, integritása, értékrendje és példamutatása kritikusan fontos abban, hogy ellenálljanak a csábításnak vagy a követelésnek. A korrupciónak azonban ott kell elejét venni, ahol azt elfogadják, kérik, vagy kikövetelik. Ne legyenek illúzióink, a helyzet érdemi javulását csak a visszaéléseket felderíteni, bizonyítani és büntetni képes és hajlandó, határozott hatósági fellépés hozhatja meg. Ehhez azonban megfelelő politikai akarat és elkötelezettség kell." - tette hozzá Havas István.
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Kölcsönzött munkaerőt keres az elbocsátottak helyére az oroszlányi Wescast

Munkaerő közvetítő cégen keresztül toboroz dolgozókat a Wescast, mely a szakszervezet szerint 180 embert bocsátott el nemrég. Teljes cikk

Augusztus 31-ig lehet pályázni a munkahelyvédelmi programra

Van olyan nagyvállalat, amelyik 3500 dolgozójával vesz részt a programban - mondta el Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Teljes cikk

266 ezer 300 forint volt a nettó átlagkereset márciusban

A reálkereset 4,6, a nettó átlagkereset 9,6 százalékkal nőtt z előző év azonos időszakához képest. Teljes cikk