Nyugdíj: májusra készülnek el az egyéni számlavezetés szabályai
Magyarország visszatér a kétpilléres nyugdíjrendszerre - ezt mondja ki a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent határozat. A csütörtökön hatályba lépő rendelkezés szerint május végére kell elkészülnie a társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetésre vonatkozó szabályozásnak.
A nyugdíjreform végrehajtásának koncepcionális irányairól és a szabad nyugdíjpénztár-választással összefüggő feladatokról szóló kormányhatározat szerint a kabinet döntött arról, hogy az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számlán felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítása az átlépést követően ugyancsak egyéni számlán legyen nyilvántartva.
A határozat kimondja azt is, hogy a nemzeti erőforrás miniszternek és a nemzetgazdasági miniszternek 2011. május 31-ig elő kell készítenie "a magán-nyugdíjpénztári átalakítás kapcsán a tb-nyugdíjrendszerre vonatkozó nyugellátási összeg számítására, a tb-nyugdíjrendszerben történő egyéni számlavezetés módjára és feltételeire, valamint a tb-nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tag halála esetén a házastárs, élettárs javára történő járadékszolgáltatás módjára és feltételeire vonatkozó szabályozást". A rendelkezés szerint az állami rendszerbe átlépő tag halála esetén az átlépést követően a számláján nyilvántartott nyugdíjcélú megtakarítását a házastársa, élettársa nyugállományba vonulása után annak nyugdíjába számítják be.
A határozat szól arról is, hogy az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagok pozitív reálhozamáról az érintettek dönthetnek: felvehetik a személyi jövedelemadó alapját képező, de egyéb köztehertől mentes jövedelemként; jóváírathatják az önkéntes nyugdíjpénztári számlájukon adókedvezmény igénybevétele mellett; vagy az állami rendszerben létrejövő egyéni számlájukra vezettethetik át.
Ha az átlépő tag követelése nem éri el a nominális befizetés éves inflációval növelt összegét (negatív reálhozam), akkor az átlépő magán-nyugdíjpénztári tag tb-nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számláján az éves inflációval megegyező mértékben növelt összeget vezetik át.
Rögzítik: a rövid-, közép- és hosszú távú finanszírozhatóság megteremtése érdekében Magyarország visszatér a hárompilléres rendszerből a munkafedezeti (szolidaritási) és önkéntes tőkefedezeti alapú, kétpilléres rendszerre. A kabinet az állami pillér mellett fenntartja és erősíti az önkéntes befizetésen alapuló önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat.
Biztosítják, hogy nyugdíjat csak a nyugdíj céljára befizetett összegekből lehessen finanszírozni, a költségvetés egyéb bevételei terhére nyugdíj nem fizethető, egyúttal a társadalombiztosítási nyugdíjalapba befizetett járulékokat kizárólag nyugdíjkifizetésekre lehet fordítani.
A nyugdíjreform költségét az állami és a félállami pillérek egyesítéséből finanszírozzák azzal, hogy egyéb költségvetési forrás erre a célra nem használható fel.
A határozatban megerősítik: a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-ig van lehetőségük nyilatkozniuk arról, hogy továbbra is fenntartják a magán-nyugdíjpénztári tagságukat. Akik maradnak magán-nyugdíjpénztári tagok, 2011. december 31. után a Nyugdíjbiztosítási Alapból további társadalombiztosítási ellátási jogosultságot nem szereznek, ugyanakkor részükre az állam "a szociális biztonsághoz fűződő jog érvényesítése érdekében a szociális intézmények útján - törvényben meghatározott feltételek szerint - ellátást biztosít".
A magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartását választóknak az öngondoskodás elve alapján - a tb-nyugdíjrendszerben és a magán-nyugdíjpénztári rendszerben azonos mértékű - munkavállalói nyugdíjjárulékot kell fizetniük, amelyet 2011. december 31. után átutalnak a magán-nyugdíjpénztári számlájukra.
A kötelező magánnyugdíjpénztárakból a tb-nyugdíjrendszerbe átlépő tagok által magukkal hozott nyugdíjcélú felhalmozás összege a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerül; az alap "így létrejött vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára kell befizetni, vagy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani".
Nagy Anna kormányszóvivő a kabinet szerdai ülése után jelentette be, hogy döntött a kormány azokról az eljárási szabályokról, amelyek az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéshez kapcsolódnak.
A határozat kimondja azt is, hogy a nemzeti erőforrás miniszternek és a nemzetgazdasági miniszternek 2011. május 31-ig elő kell készítenie "a magán-nyugdíjpénztári átalakítás kapcsán a tb-nyugdíjrendszerre vonatkozó nyugellátási összeg számítására, a tb-nyugdíjrendszerben történő egyéni számlavezetés módjára és feltételeire, valamint a tb-nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tag halála esetén a házastárs, élettárs javára történő járadékszolgáltatás módjára és feltételeire vonatkozó szabályozást". A rendelkezés szerint az állami rendszerbe átlépő tag halála esetén az átlépést követően a számláján nyilvántartott nyugdíjcélú megtakarítását a házastársa, élettársa nyugállományba vonulása után annak nyugdíjába számítják be.
A határozat szól arról is, hogy az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagok pozitív reálhozamáról az érintettek dönthetnek: felvehetik a személyi jövedelemadó alapját képező, de egyéb köztehertől mentes jövedelemként; jóváírathatják az önkéntes nyugdíjpénztári számlájukon adókedvezmény igénybevétele mellett; vagy az állami rendszerben létrejövő egyéni számlájukra vezettethetik át.
Ha az átlépő tag követelése nem éri el a nominális befizetés éves inflációval növelt összegét (negatív reálhozam), akkor az átlépő magán-nyugdíjpénztári tag tb-nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számláján az éves inflációval megegyező mértékben növelt összeget vezetik át.
Rögzítik: a rövid-, közép- és hosszú távú finanszírozhatóság megteremtése érdekében Magyarország visszatér a hárompilléres rendszerből a munkafedezeti (szolidaritási) és önkéntes tőkefedezeti alapú, kétpilléres rendszerre. A kabinet az állami pillér mellett fenntartja és erősíti az önkéntes befizetésen alapuló önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat.
Biztosítják, hogy nyugdíjat csak a nyugdíj céljára befizetett összegekből lehessen finanszírozni, a költségvetés egyéb bevételei terhére nyugdíj nem fizethető, egyúttal a társadalombiztosítási nyugdíjalapba befizetett járulékokat kizárólag nyugdíjkifizetésekre lehet fordítani.
A nyugdíjreform költségét az állami és a félállami pillérek egyesítéséből finanszírozzák azzal, hogy egyéb költségvetési forrás erre a célra nem használható fel.
A határozatban megerősítik: a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-ig van lehetőségük nyilatkozniuk arról, hogy továbbra is fenntartják a magán-nyugdíjpénztári tagságukat. Akik maradnak magán-nyugdíjpénztári tagok, 2011. december 31. után a Nyugdíjbiztosítási Alapból további társadalombiztosítási ellátási jogosultságot nem szereznek, ugyanakkor részükre az állam "a szociális biztonsághoz fűződő jog érvényesítése érdekében a szociális intézmények útján - törvényben meghatározott feltételek szerint - ellátást biztosít".
A magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartását választóknak az öngondoskodás elve alapján - a tb-nyugdíjrendszerben és a magán-nyugdíjpénztári rendszerben azonos mértékű - munkavállalói nyugdíjjárulékot kell fizetniük, amelyet 2011. december 31. után átutalnak a magán-nyugdíjpénztári számlájukra.
A kötelező magánnyugdíjpénztárakból a tb-nyugdíjrendszerbe átlépő tagok által magukkal hozott nyugdíjcélú felhalmozás összege a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerül; az alap "így létrejött vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára kell befizetni, vagy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani".
Nagy Anna kormányszóvivő a kabinet szerdai ülése után jelentette be, hogy döntött a kormány azokról az eljárási szabályokról, amelyek az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéshez kapcsolódnak.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?