OÉT: Nem enged a kormány az Út a munkához programból

Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára elmondta, hogy az eddigi tárcaegyeztetés alapján a program változni fog néhány ponton. Így például 50 évről 55 évre emelik azt a korhatárt, ami felett a rendszeres szociális segély igénybevételéhez nem kellene teljesíteni a negyedévenkénti 15 napos közjellegű munkát. Ugyanakkor olyan élethelyzetben lévő személyek is mentesítést kaphatnának a helyi önkormányzat rendelete alapján a kötelező közjellegű munka végzése alól, akik abban nem tudnak részt venni. Társadalmi partnerek jelezték például, hogy egyes esetekben nagycsaládosok a gyermekintézmények hiánya miatt nem tudják hol elhelyezni a gyermekeket a kötelező közjellegű munka ideje alatt.

Azok az eredeti koncepció szerint is mentesülnének e kötelezettség alól, akik más módon bizonyítják munkavállalási hajlandóságukat, például egyéb munkaerőpiaci programokban vesznek részt. A munkateszt néven ismertté vált kötelezettség egyébként jól méri majd a rendszeres szociális segélyben részesülők munkához való viszonyát, így a további közvetítésüket, tartós elhelyezkedésüket teszi könnyebbé. Ebből az eredeti koncepcióból a szaktárca nem engedhet az OÉT munkavállalói oldalának már korábban is hangoztatott kifogásai ellenére sem - hangsúlyozta a szakállamtitkár.

Bár a szakszervezetek azt is bírálták, hogy az előterjesztő nem enged abból a követelményből sem, hogy a feketemunka végzésnek a munkavállalók esetében is legyenek bizonyos szankciói. Így ha a rendszeres szociális segélyben vagy álláskeresési járadékban részesülő feketemunkát végez az a segély vagy járadék további folyósításának megszüntetését jelenthetné.

A tárca dolgozik azon, hogy korrekt jogi formát találjon ennek gyakorlati alkalmazhatóságához. Ezek szerint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség intézményei adatokat szolgáltatnának a rendszeres szociális segélyt fizető önkormányzatoknak, illetve az álláskeresők járadékát teljesítő munkaügyi intézményeknek a feketén foglalkoztatottakról - mutatott rá Székely Judit. A szakállamtitkár szólt arról is, hogy sikerült a Pénzügyminisztériummal egyeztetni a negyedévente 15 napos, évente 60 napos kötelező közjellegű foglalkoztatáshoz szükséges többletforrásokról. E munkák szervezése az önkormányzatok feladata lesz.

Az ülésen Tokár István, a munkáltatói oldal szóvivője kezdeményezte, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők foglalkoztatását vállaló cégek ne csak a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben vehessék igénybe a hároméves teljes járulékmentességet, az egy éves tovább foglalkoztatási kötelezettséggel együtt, hanem ezt a lehetőséget kapják meg más területeken is a munkáltatók, ha például már két éve munkanélkülieket vesznek fel. Ezzel jól járna a költségvetés is, mert nem kellene segélyt fizetnie ezeknek a személyeknek.

Bálint Andrienn, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége részéről azt kérte, hogy olyan munkáltatók is hozzá juthassanak a kedvezményhez, akik a hátrányos helyzetű településekről ingázókat, vagy áttelepülőket alkalmaznak.

Székely Judit nem zárkózott el attól, hogy a kiterjesztés lehetőségével foglalkozzanak.

Simon Gábor, a tárca államtitkára elmondta, hogy a törvénymódosítási javaslatokat a terveik szerint tavasszal terjesztik az Országgyűlés elé.

A fórum foglalkozott a konvergencia programról Brüsszelnek készített legújabb jelentéssel is. A munkáltatói érdekképviseletek kifogásolták, hogy a jelentés az adó- és járulékbevételek emeléséről szól, miközben a kormány a szociális partnerekkel e tételek csökkentéséről tárgyal.