Olcsóbb munkaerővel váltják ki a bírói munkát

Az ország összesen mintegy 2900 bírájának több mint egynegyede, 747 bíró dolgozik a Fővárosi Törvényszéken. A vizsgálatok szerint mintegy tizedével, 77 bírói álláshellyel kellene bővíteni a törvényszéket ahhoz, hogy országos viszonylatban elfogadhatóak legyenek a munkaterhek - közölte az idén januárban kinevezett elnök, aki korábban az ország legnagyobb helyi bíróságának, a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak az elnöke volt.

Olcsóbb munkaerővel váltják ki a bírói munkát

A minden ügyszakban hatalmas munkaterhekkel küszködő Fővárosi Törvényszéken először belső átcsoportosítások történtek. A nem peres területen - például cégbíróság, csőd- és felszámolási, illetve alapítványi ügyek - megüresedő bírói státuszokat nem bírákkal, hanem jóval "olcsóbb" titkári munkaerővel töltötték fel, az új bírókat pedig a peres büntető és polgári ügyszakba nevezték ki - mondta Fazekas Sándor.

Kitért arra: a bírósági titkár egyetemi végzettséggel rendelkező, illetve az azt követő többéves szakvizsgázási folyamaton is átesett jogász, tulajdonképpen "bírójelölt", aki bizonyos területeken, például számos nem peres eljárásban vagy a szabálysértési ügyeknél teljes értékű munkát tud végezni, más eljárásokban pedig egyes részfeladatok elvégzésével nagy segítséget nyújthat a bírónak, aki így a valódi ítélkező munkára, az ügyek eldöntésére koncentrálhat.

Az idén 200 új bírósági titkári és 180 új bírósági ügyintézői hely betöltésére kapott anyagi forrásokat az igazságszolgáltatás. Nyáron eldőlt, hogy ebből 33 titkári és 75 ügyintézői státusz a fővároshoz kerül, ahol a pályáztatást követően megkezdődött a helyek betöltése. A bírósági ügyintézők szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező "kisjogászok", akik az adminisztratív terheket vehetik le a bírókról - mondta az elnök.

Fazekas Sándor közölte: vannak még tartalékok a törvényszéken belül, és jogalkotási lépések újabb területeken adhatnak lehetőséget arra, hogy a bírói munkát olcsóbb munkaerő váltsa ki.

Kulcskérdéssé vált a hatékonyság

Arra a felvetésre, miként fogadják az érintettek a változásokat, azt válaszolta: ezekben a kérdésekben a munkaadói érdek a meghatározó, a vezető feladata a racionális gazdálkodás és az egész szervezeti egység érdekeinek érvényesítése. Mindenki érzékeli, hogy az elmúlt években az élet számos területén kulcskérdéssé vált a hatékonyság, a költségcsökkentés, minden párhuzamosság felszámolása és minden tartalék mozgósítása, ez alól a bíróság sem vonhatja ki magát, és ezért a vezetők viselik a felelősséget - hangsúlyozta a Fővárosi Törvényszék elnöke, aki hozzátette azt is: "csak akkor kérhetünk segítséget, ha magunk is mindent megteszünk a meglévő erőforrások mozgósítása és hatékony felhasználása érdekében".

Így reagáltak a kényszernyugdíjra a fővárosi bírók

A nyugdíjazásokkal kapcsolatban szólt arról: a fővárosban 49 bírót érintett a nyugdíjkorhatár leszállítása miatti felmentés, közülük eddig 26-an fordultak munkaügyi bírósághoz, ugyanakkor 23 nyugdíjas bíró jelentette be visszafoglalkoztatási igényét a törvényszékre, közülük 10 titkári, 8 mediátori, 5 pedig ügyintézői feladatokat láthatna el.

Csökkent az ügyhátralék a fővárosi bíróságokon

Az első félév eredményeit sorolva Fazekas Sándor elmondta: a helyi bíróságokon csökkent az egy bírónál egyszerre folyamatban lévő ügyek száma, ez jelenleg átlagosan 100 körül van, de ez még mindig a két-háromszorosa az egyes jobb helyzetben lévő megyék adatainak. A törvényszéken a befejezések száma negyedével haladja meg az érkezésekét, miközben összesen mintegy 6200 peres ügy érkezett, addig 7700-t fejeztek be a bírák, így jelentősen csökkent az ügyhátralék és a folyamatban lévő ügyek száma.

A soron kívüli ügyek ugyanakkor jelzik, hogy a fővárosban még mindig rendkívül nehéz a helyzet. Például a büntető megyei elsőfokú tanácsoknál augusztus végén 535 peres ügy volt folyamatban, ebből 229 kiemelt, 99 foglyos - azaz van előzetes letartóztatásban lévő vádlottja -, 10-ben fiatalkorú a vádlott, továbbá 24 volt megismételt eljárás. Mindegyik felsorolt paraméter a törvény kötelező rendelkezése szerint soron kívüli eljárást von maga után, ebben az ügyszakban tehát a perek közel kétharmada eleve soron kívüli - mondta a szakember. "Itt a soron kívüli ügyek is sorban állnak" - tette hozzá Fazekas Sándor.

A fővárosban az érkező ügyeknek büntető ügyszakban az év első nyolc hónapjában a 48 százaléka volt kiemelt - amit a törvény határoz meg a vádbeli cselekmények súlyával összefüggésben -, a gazdasági ügyeknél ugyanez az arány 42 százalék. Itt a törvény a 400 milliós pertárgyérték feletti ügyeket minősíti kiemeltnek. Az eredeti szabályozás szerint legfeljebb 60 nap telhetett el két tárgyalás között, ami az elnök szerint a Fővárosi Törvényszéken kezelhetetlen volt, majd módosult a szabály 90 napra, amit nagy nehézségek árán, de képesek tartani a bírák.

Vitás áthelyezések

A sok vitát kiváltott áthelyezésekről Fazekas Sándor elmondta: az érintett törvényszék vezetője kezdeményezi az áthelyezést, és az Országos Bírósági Hivatal elnöke dönt egy objektív, az Országos Bírói Tanács által elfogadott szempontrendszer alapján, ahol csak az számít, hogy az adott bíróságon hány ügy van egy bíró kezén, illetve összességében mennyi az ügyek, az elhúzódó ügyek, illetve a kiemelt ügyek száma.

Közölte, az ideális megoldás természetesen nem az ügyáthelyezés, hanem az optimális, munkaterhekhez igazodó bírói és ügyintézői létszám kialakítása, a tárgyi feltételrendszer biztosítása, de amíg ez nem történik meg, időnként szükség lehet erre a megoldásra.

Hozzátette: a fővárosba eddig áthelyezett összesen 38 ügyből 31 gazdasági volt, és az ügyfelek kifejezetten örültek annak, hogy gyorsabban lezárulhat a jogvitájuk.