Önmegvalósítás a férfiak karrierváltásának legfőbb oka
A vezető beosztású férfiak többsége életpályája egy-egy szakaszában szakterületet, esetleg szakmát is vált a magasabb presztízs vagy nagyobb jövedelem érdekében. A sokadszor váltókat azonban már nem feltétlenül karrierszempontok motiválják: ha addig nem sikerült, biztos egzisztenciával az önmegvalósítás terepét keresik.
A vezető beosztásban lévő férfiak 96 százaléka már elgondolkozott azon, mennyi örömét leli munkájában, 70 százalékuk életpályája során szakmát vagy szakterületet is váltott, ebből majd 40 százalék többször is megtette ezt - derült ki a Business Coach Szakmai Közösség 2009. első negyedévében végzett kutatásából, amelyben 115 - leginkább budapesti - közép- és felső vezető beosztású férfi vett részt.
- Válaszaikból kiderül, hogy az első váltásokat leginkább a karrier alakítása befolyásolja: cél az adott szakterületen előrelépni, magasabb pozíciót, ezzel magasabb fizetést is elérni. Később azonban az önmegvalósítás kerül előtérbe: olyan munkát találni, amelynek végzése örömet okoz, esetleg egy régen dédelgetett, hobbiként gyakorolt tevékenység kerül előtérbe - elemezte az adatokat Soós Judit, a kutatás egyik vezetője.
A váltásban leginkább közrejátszó tényező a továbblépési lehetőség hiánya, a záruló karrierív, de a vezetők harmada a kihívás hiányát is váltásra motiváló tényezőként jelölte meg. A férfi vezetőknél a karrierdöntést szorosan követi az önmegvalósítási törekvés. Az egyszer váltók átlagéletkora 38 év, náluk első helyen a karrierdöntés vezetett ehhez a lépéshez.
A többször munkahelyet váltók esetében azonban az önmegvalósítás került az első helyre. Ezek az emberek már biztos egzisztenciát teremtettek, azaz a munka elsődleges szerepe nem az anyagi jólét biztosítása. Döntéseik hátterében a kerek évszám okozta sokk, a midlife crisis miatti kalandvágy is megjelenik - legtöbbször anélkül, hogy ez tudatosulna. A többször váltók átlagéletkora 42 évre tehető.
A krízishelyzetek is váltást indukálnak. A munkahely megszűnése vagy annak valószínűsége a megkérdezettek mintegy ötödét késztette új állás, pozíció keresésére. A válság hatásaként kialakult munkahelyi bizonytalanság, az elbocsátások miatti félelem, a megfelelési kényszer fokozott terhet tesz a vezető beosztásúakra. Az állandósult stressz betegségekhez vezethet, amivel mindenki tisztában van. A megkérdezett vezetők jó része emiatt már elgondolkozott azon, megéri-e azt csinálnia, amiért éppen fizeti munkaadója. Betegségek következtében a válaszadók hét százaléka váltott már szakmát.
Népszabadság
- Válaszaikból kiderül, hogy az első váltásokat leginkább a karrier alakítása befolyásolja: cél az adott szakterületen előrelépni, magasabb pozíciót, ezzel magasabb fizetést is elérni. Később azonban az önmegvalósítás kerül előtérbe: olyan munkát találni, amelynek végzése örömet okoz, esetleg egy régen dédelgetett, hobbiként gyakorolt tevékenység kerül előtérbe - elemezte az adatokat Soós Judit, a kutatás egyik vezetője.
A váltásban leginkább közrejátszó tényező a továbblépési lehetőség hiánya, a záruló karrierív, de a vezetők harmada a kihívás hiányát is váltásra motiváló tényezőként jelölte meg. A férfi vezetőknél a karrierdöntést szorosan követi az önmegvalósítási törekvés. Az egyszer váltók átlagéletkora 38 év, náluk első helyen a karrierdöntés vezetett ehhez a lépéshez.
A többször munkahelyet váltók esetében azonban az önmegvalósítás került az első helyre. Ezek az emberek már biztos egzisztenciát teremtettek, azaz a munka elsődleges szerepe nem az anyagi jólét biztosítása. Döntéseik hátterében a kerek évszám okozta sokk, a midlife crisis miatti kalandvágy is megjelenik - legtöbbször anélkül, hogy ez tudatosulna. A többször váltók átlagéletkora 42 évre tehető.
A krízishelyzetek is váltást indukálnak. A munkahely megszűnése vagy annak valószínűsége a megkérdezettek mintegy ötödét késztette új állás, pozíció keresésére. A válság hatásaként kialakult munkahelyi bizonytalanság, az elbocsátások miatti félelem, a megfelelési kényszer fokozott terhet tesz a vezető beosztásúakra. Az állandósult stressz betegségekhez vezethet, amivel mindenki tisztában van. A megkérdezett vezetők jó része emiatt már elgondolkozott azon, megéri-e azt csinálnia, amiért éppen fizeti munkaadója. Betegségek következtében a válaszadók hét százaléka váltott már szakmát.
Népszabadság
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon