Patai Ágnes, a Főgáz humánpolitikai igazgatója

A MATÁV privatizációjának időpontjától, 1992-től 1996-ig a cég Menedzserképző Központját vezette, amely sok, nagysikerű képzési, fejlesztési programon, konferencián túl széleskörű nemzetközi kapcsolatokon nyugvó stratégiai műhelyként is szolgált a liberalizálódó telekommunikációs piac kihívásaira készülő cég vezetői számára.

A központ programjainak kidolgozásában és lebonyolításában - a MATÁV szakembereinek közreműködésével - neves hazai és nemzetközi szakértők, tanácsadók, képzési intézmények (többek között INSEAD, Delft-i Egyetem, Horton International) vettek részt. A folyamatos tanulás lehetőségén túl mindezek lehetőséget nyújtottak számos európai és tengeren túli távközlési cég HR-gyakorlatának részletekbe menő megismerésére.

1996-1998 között a Hírközlési Főfelügyeletnél elnöki tanácsadóként, majd rövid ideig nemzetközi igazgatóként dolgozott.

1998-2000 októberéig a Magyar Posta humánerőforrás főigazgatói pozícióját töltötte be. Irányításával indult el a Magyar Posta humánerőforrás gazdálkodási tevékenységének átalakítása, a posta új piaci, üzleti szerepvállalásainak valamint a hatékonyságnövelés és a korszerű HR-menedzsment követelményeinek megfelelően.

2001 februárjától a Fővárosi Gázművek Zrt. humánpolitikai igazgatója. A több mint másfél évszázada a főváros biztonságos gázellátásáért felelős, nagy hagyományokkal rendelkező nagyvállalat átalakítása - a liberalizált energiapiaci körülmények közt is helyt álló, gyorsan alkalmazkodni képes szervezetté - rendkívül izgalmas feladatokat jelentett a HR számára is. Különösen azért, mert az új megoldásokat egy folyamatosan átalakuló, kiszámíthatatlanul változó piaci, jogszabályi környezetben kellett megtalálni.

Mindhárom szervezetben sikerült a változások menedzselésének úgy részesévé válnia, hogy a vállalatok eredményességének és sikerének elsődleges feltétele, a tudatosan menedzselt humán tőke jelentősége, vagyis a cégek felkészült, elkötelezett munkatársainak fontossága felértékelődjön és hosszú távon garantálja a fenntarthatóságot.

Szakmai pályafutásához rendkívül értékes tapasztalatokkal járult hozzá a férje révén Svédországban eltöltött kétszer négyéves külügyi szolgálat, amely kiváló lehetőségeket biztosított az ottani szociális, oktatási rendszerek tanulmányozására és élményszerzésre egyfajta multikulturális környezetben.

Magánéletének középpontjában természetesen a család és a közös családi programok állnak, amelyek fia és menye hasonló szakmai érdeklődése révén sokszor szakmai beszélgetések színterévé is válnak, ha a család két legifjabb tagja is úgy akarja. Szabadidejében is szereti a változatosságot, színház, olvasás, képzőművészet, kertészkedés, ami elsősorban a feltöltődést jelenti számára.