Pazarol a közigazgatás?

Miközben a vállalatok "nyögnek" az adóterhek alatt, a gazdaság nincs túl jó passzban, tavaly megint túlköltekezett az állam. A túlköltés viszonylag nagy része a közigazgatásban dolgozók bérére ment el - mondta egy, a napokban rendezett szakszervezeti fórumon Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A szakembert szembesítésre hívta meg a közigazgatásban szerveződő három szakszervezet a köztisztviselők bérhelyzetéről, a közigazgatás túlköltekezésének okairól és következményeiről kialakított ellentétes véleményekről. Palócz ugyanis egy januári fórumon arról beszélt, hogy "448 milliárd forintnyi többletkiadást számolt össze a közigazgatásban és intézményeinél, s tarthatatlannak nevezte, hogy tavaly a közigazgatásban bruttó 24, nettó 20 százalékkal nőttek a fizetések, ráadásul járulékok nélkül 50 milliárd forintot adnak ki a 13. havi fizetésre, amelynek juttatása a versenyszférában nem szokásos".

A vezérigazgató megerősítette korábbi álláspontját, amely szerint a közigazgatásban dolgozók tavalyi béreiben nem érvényesült az a takarékosság, ami a nemzetgazdaság pénzügyi helyzete alapján indokolt lett volna. Miközben a létszám ugyan lényegesen csökkent, az államapparátus működtetése túl drága lett. A közigazgatás működési kiadásai, a bérek, az infrastruktúra a GDP öt százalékát tette ki, ugyanez az EU átlagában mindössze 3,7-3,8 százalék volt tavaly. Palócz Éva ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a munkajövedelmek reálértékét tekintve ott tartunk, mint 2000-ben. A nettó keresetek a közszférában sokkal magasabbak, mint a vállalkozási szektorban - számol be a Népszabadság.

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára furcsállotta, hogy ismét bűnbak lett a közigazgatás. A főtitkár azt mondta: a 2007-es volt az az év, amikor a rendszerváltás óta általában a magyar közszolgálat munkavállalói, köztük a köztisztviselői kar az egyik legnagyobb mértékű reálkereset-veszteséget szenvedte el.

A KSH januárban közzétett, s az előző év első tizenegy hónapjáról szóló jelentését idézve közölte: költségvetési szférában a bruttó keresetek 6,3 százalékkal, a nettó keresetek 1,4 százalékkal nőttek, a közigazgatásban pedig 6,8 százalékkal - bruttó értékben. Mindez - 8 százalékos inflációt figyelembe véve - 6-6,5 százalékos reálkereset-veszteséget jelent. A növekmény döntő része pedig a 13. havi juttatás előre hozott kifizetéséből ered, tehát nem ráadás - írja a Népszabadság.