Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 14 éve

Régiók, állásesélyek - Győr-Moson-Sopron és Csongrád megye

Sorozatot indítunk, amelyben helyi személyzeti tanácsadó cégek segítségével bemutatjuk Magyarország régióinak álláspiacait, és megpróbálunk fényt deríteni a munkalehetőségek megyék közti -néha egészen kirívó- különbségek okait. Alábbiakban a munkanélküliségi ráták szerinti sorrendben harmadik Győr-Moson-Sopron megye és a tizenegyedik Csongrád megye összehasonlítását olvashatják.

A nyugat-dunántúli régió, azon belül Győr-Moson-Sopron megye munkavállalói szempontból az ország harmadik legjobb helyzetben lévő megyéje. Hat százalékos munkanélküliségi rátája 0,9 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál, amit csak Budapest és Pest megye tudott elérni az utóbbi évben.

Ezzel szemben a dél-alföldi régió, azon belül pedig Csongrád megye 11,3 százalékos rátájával inkább az ország közepes helyzetű megyéihez sorolható. A szakértők szerint a különbségek okai elsősorban a térségek területi sajátosságaiban, másodsorban pedig a megyékben jelen lévő (felső)oktatási rendszerekben keresendők.

Kellett a külföldi tőke a felemelkedéshez

Győr-Moson-Sopron megye afféle összekötő híd az uniós országok, és Magyarország egyéb régiói között, két országgal határos: Ausztriával és Szlovákiával. A kedvező munkaerő-piaci lehetőségek alapvetően határ menti elhelyezkedésnek, és a már-már baráti osztrák-magyar kapcsolatoknak köszönhetőek.

"Győr és környéke már évtizedek óta otthont ad a gépipari, műanyagipari vállalatoknak. A külföldi tőke először az osztrákoktól áramlott be. Ők elsősorban a rövid távolság, a megfelelő infrastruktúra, és az olcsó munkaerő miatt döntöttek Magyarország mellett. A többi cég pedig látva, hogy ez működik, szintén a megyét választotta" - magyarázta Deák Rita, a Győrben is jelen lévő személyzeti tanácsadó cég, a WH Consulting területi igazgatója.

A hazai gépipar fellegvára Győr

A megyében a befektetések háromnegyede az ipari szférába áramlik. Országosan a térségben a legnagyobb a gépipari termelés, a megyei ruházati termék-előállítás a hazai termelés 27 százalékát adja, emellett kiemelkedő a feldolgozóipar szerepe is a helyi gazdaságban.

Munkaszerzés ideje: egy-két hét

Győr-Moson-Sopron megyében az ipari vállalatok térnyerése miatt az ipari szektort a munkaerőhiány, a többi ágazatot pedig a munkaerőtöbblet, és a leépítések jellemzik. "A megyében a gépkezelők, szerszámkészítők, fém, gép - és műanyagipari dolgozók, valamint a minőségbiztosítók, gépészmérnökök a legkeresettebbek, ügyfeleink 80 százaléka nyújtja be igényét a felsorolt munkavállalókra. Míg az ipari szférába vágyóknak egy-két hét az álláskeresési idő, addig az egyéb területek képviselői akár egy évet is várhatnak egy-egy megkeresésre" - mondta el Deák Rita.

Folyamatos leépítések

A területi igazgató hozzátette: "A nem ipari cégeknél mindemellett Magyarország uniós taggá válása óta megszaporodtak a létszámleépítések is. Az előző évben az egyre erősödő konkurenciaharc hozadékaként több mint 4000 fő -köztük közép- és felsővezetők -veszítette el állását a térségben."

Külföldi munkavállalók tömeges foglalkoztatása

A munkaerő-piaci szereplők között a jövőben feszültségeket okozhat a szlovák munkavállalók egyre nagyobb létszámú foglalkoztatása. "Az utóbbi évben nem hivatalosan közel 6000 szlovák dolgozót vettek fel a megyei cégek alacsony járulékköltségeik miatt" - árulta el Deák Rita.

Romániát választják a cégek Csongrád megye helyett

Csongrád megye 11,3 százalékos munkanélküliségi aránya 5,3 százalékkal magasabb, mint a Győr-Moson-Sopron megyei ráta. A különbség oka a területi elhelyezkedésben keresendő, Csongrád megyénél ugyanis a határ menti fekvés nem pozitív, sokkal inkább negatív hatásokkat gyakorlolt a munkaerőpiacra.

"A megye nem túl vonzó a nagyvállalatok számára. Ennek két főbb oka van: egyrészt, az autópálya hiánya, másrészt Románia közelsége: a multik Románia leendő EU-csatlakozása miatt inkább oda helyezik a székhelyüket, semmit Csongrád megyébe" - mondta el Herold Gábor, a Darszi Személyzeti Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója.

Többségben a termelői cégek

A térségben mindössze a francia (gáz-, áram- és telefonszolgáltatás), és az olasz (tej- és húsfeldolgozás) tőke található meg viszonylag magas arányban. A dél-alföldi régió gazdaságában a termelői vállalatok játszanak meghatározó szerepet. Az ágazaton belül legjelentősebb a húsipar, a tej és a baromfifeldolgozás, valamint a malomipar, és Csongrád megyéből kerül ki az ország szalámi exportjának nagy része is PICK márkanév alatt. A legeredményesebb termelési ágazat a kőolaj- és földgázkitermelés-feldolgozás.

Irodák a mező közepén

A külföldi, és multinacionális cégek tartózkodó hozzáállása a terület sajátos természeti adottságaival is magyarázható. Számos vállalat kénytelen a városokon kívül, szinte a mező közepén elhelyezni épületeit, ami az állam által biztosított, a régió területein folytatott tevékenységet támogató pénzügyi (például adó) kedvezmények ellenére sem növelte nagyban a cégek vállalkozási kedvét.

Állami támogatás kontra fizetésemelés

Az állami támogatás miatt odatelepült cégek ugyanis nem tudnak számottevő előnyt kovácsolni a kedvezményekből. "A kieső területen székelő vállalatoknak muszáj kompenzálniuk a napi 1-2 óra beutazást. Egy-egy pozíció meghirdetésekor a könnyen megközelítő cégekre jellemző béreknél 20-30 százalékkal magasabbakat ajánlanak, de ennek ellenére is sokan inkább a kényelmet, vagy éppen Szegedet választják az átlagon felüli fizetéssel szemben" - tájékoztatott a Szegeden működő, közép-és felsővezetők közvetítésével foglalkozó cég vezető tanácsadója.

Bruttó 250-300 ezer forint középvezetői fizetés

"A külföldi tulajdonban lévő termelő vállalatnál alkalmazott, egy műszakban dolgozó szakmunkás végzettségűek átlagkeresete bruttó 80-90 ezer forint, a három műszakban dolgozóké bruttó 120 ezer forint. Az állami cégeknél ennél 10-20 százalékkal alacsonyabbak a bérek" - közölte Herold Gábor.

"A termelői szférában a felsővezetők átlagosan bruttó 500 ezer forintot keresnek, az adott cégnél egy éves munkaviszonnyal rendelkező, tehát megbízható munkaerőnek számító középvezetők pedig bruttó 300 ezer forintot. A szolgáltatói szférában a középvezetők (például a marketingesek) kezdő fizetése átlagosan bruttó 250 ezer forint, de emellett még számos juttatásra is számíthatnak (sportbérletek, szaunabérlet, étkezési hozzájárulás, stb.)" - sorolta a vezető tanácsadó.

Gyorsan az orvosok helyezkednek el

Herold Gábor a keresettekről elmondta: A munkaerő-piaci igényeket tekintve Győr-Moson-Sopron megyéhez hasonlóan itt is folyamatos hiány van mérnökökből, gépészmérnökökből, emellett állandó igény mutatkozik a marketingesekre, külkereskedelmi végzettségűekre, az orvosok, gyógyszerészek pedig szinte minden segítség nélkül képesek elhelyezkedni egy-két hét leforgása alatt.

Nem elég a kulturális központtá válás

A munkaerőpiacra jelentős hatást gyakorol továbbá, hogy a térség az ország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási, egészségügyi és tudományos központja. Országos jelentőségű a felsőszintű oktatási, kutatási-fejlesztési tevékenység a megyében. A népesség iskolázottsági szintje jóval meghaladja az országos átlagot, a probléma az, hogy az állások többsége nem nekik, hanem a fizikai munkásoknak szól.

"Örvendetes, hogy a térség afféle kulturális központtá vált Magyarországon, a többségnek azonban ez nem elegendő a megélhetéshez. Mindemellett a felsőoktatási intézményekből bár százával kerülnek ki a képzett emberek, de az oktatott szakok, szakirányok nem feltétlenül egyeznek meg azzal, amilyen végzettségekre a munkaerőpiacon szükség van" - világította meg a munkanélküliség néhány okozóját Herold Gábor.

Ragaszkodunk a lakóhelyünkhöz

A munkavállalók felé a leghangsúlyosabb elvárás mindkét megyében a mobilitás, valamint a nyelvtudás, és a megfelelő végzettség. A személyzeti tanácsadók elmondták: az álláskeresők többsége nem hajlandó lakóhelyétől távol munkát vállalni, még akkor sem, ha az utazás 30-40 percet venne igénybe naponta.

Oroszi Babett, 2005. április 8
Follow hrportal_hu on Twitter