Szakmák mérlegen - zeneművész

"Nagy dolog az, ha valaki zenészként szimfonikus zenekarban játszhat" - vallja Ősz Gábor, a Győri Filharmonikus Zenekar fagottosa, aki 7 éves korában kezdett el zenélni. "Először furulyáztam, majd 12 évesen tértem át a fagottra. Szerencsém volt, mert egyből a Zeneművészeti Főiskola elvégzése után sikerült állást kapnom a Győri Filharmonikusoknál. Örülök, hogy szimfonikus zenekarban játszhatok. Ez ugyanis nem minden zenésznek adatik meg és az, hogy mennyit fizetnek, csak sokadrangú szempont" - mondja karrierútjáról és motivációjáról.

Könnyűzenei elhajlás: nem "rossz", hanem "más" választás

Zeneművészként nem könnyű elhelyezkedni, ugyanis kicsi a zenekarok felvevőképessége. Aki nem kap "státuszt", többnyire alkalmi munkákból él. Olyan előadásokon játszik, amihez a zenekarnak a szokásosnál több zenészre van szüksége. "Könnyen meglehet, hogy anyagilag még jobban is jár ezzel, mint a leszerződtetett zenészek, viszont meglehetősen bizonytalan életforma ez. Vannak olyanok is, akik a komolyzenei pályájuk mellett könnyűzenei együttesekben is zenélnek, sőt olyanok is, akik otthagyják komolyzenei karrierjüket a könnyűzeneiért cserébe. Ez nem azt jelenti, hogy ők rosszabb zenészek, csak azt, hogy mást választottak" - jegyzi meg Ősz Gábor.

A fagottművész - aki a Győri Filharmonikus Zenekar titkára is - szerint a legtöbb zenésznek szüksége van a zenekaron kívül kiegészítő keresetre is. "Legtöbben zenetanárként is dolgoznak, mert a közalkalmazotti bérből megélni nem könnyű. Magyarországon a Budapesti Fesztiválzenekarnál és a Nemzeti Filharmonikusoknál van nagyságrendekkel jobb fizetés, de ez nem is gond, mert ezeknek a zenekaroknak a színvonala is magasabb." (Ezek a zenekarok nonprofit alapon, alapítványi, illetve kiemelt támogatással működnek, így a zenészek nem közalkalmazotti státuszban dolgoznak - szerk.)

Keresett a gitártanár, fúvósként nehezebb

Összesen felsőoktatási alap (BA) és mesterszakon (MA) szakokon 2010-ben 130 zeneművész végzett. Közülük szűk kör az, aki a Zeneakadémia elvégzése után művészként tud dolgozni, a legtöbbjüknek be kell érnie a zenetanítással - erősíti meg a nehéz álláshoz jutást Südi András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem humánerőforrás vezetője. "A nálunk végzettek legnagyobb számban az alapfokú oktatásban helyezkednek el, kevesebben a középfokú intézményekben és csak néhányan a felsőoktatásban. Zenetanárként azok vannak a legjobb helyzetben, akik olyan hangszereken játszanak, amelyeknek van Magyarországon hagyománya, mint például hegedű, zongora, gitár. Utóbbi különösen népszerűvé vált az elmúlt években, így sok gitártanárt tud felvenni a piac, ellentétben a fúvósokkal, akikre jóval kisebb az igény. A stílusok közül a népzene és a világzene a divatos mostanában, de gitár miatt sokan választják a jazzt is."

Hogy megy a kiválasztás a zenekaroknál?

A zenekarokba kétféle úton lehet bejutni. Az egyik pályázat útján, a másik pedig meghívásos alapon történik. Utóbbihoz komoly teljesítményt kell felmutatni, rangot jelent, ha valakit külön meghívnak egy zenekarba játszani, ezek a zenészek általában több hazai és nemzetközi versenyt megnyertek már.

A többség számára így a próbajáték jöhet szóba. Hogy is zajlik ez? "Általában negyedévvel korábban meghirdetjük a próbajátékot, ami egy többfordulós meghallgatást jelent. Kiírjuk, hogy mit kell eljátszani, ebben vannak szólista darabok és zenekari állások is, jellemzően a legnehezebbek közül válogatunk. Aki ebben a körben megfelelt, azokat beültetjük egy kisebb együttesbe és megfigyeljük, hogyan tudnak együttdolgozni más zenészekkel. A végén, amikor már csak néhány jelölt maradt jön a személyes elbeszélgetés, amelyen a technikai részleteket beszéljük meg úgy mint például bérezés és lakhatás, ha más városból érkező zenészről van szó. Az lesz a kiválasztott, akinek megfelelnek a feltételek" - számolt be a meglehetősen stresszes kiválasztási procedúráról Fűke Géza, a Győri Filharmonikus Zenekar vezetője, aki hozzátette, hogy az álláshelyek esetében nem működik a protekció. "Ilyenkor mindenkit egyformán hallgatunk meg. Az ismeretség csak akkor fontos, ha egy-egy koncertre kisegítő kell, mert kiesik valaki, vagy ha olyat játszunk, amihez több zenész kell. Ilyen esetekben azokat hívjuk, akiket már ismerünk."

A zenekari vezető hozzátette, olyan még nem volt, hogy hiány lett volna valamilyen zenészből. "A szimfonikus zenekaroknál általában mindenhova túljelentkezés van, hangszerenként változó, hogy milyen mértékben. Ez a képzési rendszeren is múlik, hogy kiből mennyit képzenek, melyik hangszer mikortól választható. Általánosságban elmondható, hogy bőséges kínálat van a vonósokból, mint például a hegedűművészek, csellósok, bőgősök. A fúvósok valamivel kevesebben vannak, de fuvolásokból és klarinétesekből ott is bőven lehet válogatni. Azok a hangszerek ritkábbak, amelyeket nem lehet gyermekkorban elkezdeni, hanem csak később lehet áttérni rájuk, mint például a brácsa. Ennek ellenére belőlük sincs hiány, legfeljebb nem tíz jelentkezőből válogatunk, hanem csak háromból" - mondja Fűke Géza.

Közalkalmazotti bér, alacsony fluktuáció

S hogy mennyit lehet keresni egy zenekarban? "A magyarországi zenekarok többségénél a zenészek közalkalmazotti státuszúak. Körülbelül havi nettó 100 és 200 ezer forint közé esik bérük. Ezért a törvényben meghatározott maximális szolgálatszámot kell teljesíteni, ami 32-szer 3 óra munkát jelent havonta. Ha vidéki koncertről van szó, akkor erre rájön az utazási idő, illetve az otthoni gyakorlások, mindez nem számít bele a munkaidőbe. Egy évadban jellemzően száz koncert van ősztől nyár elejéig elosztva" - magyarázza Fűke Géza. Ennek ellenére a szimfonikus zenekarban játszókra nem jellemző a fluktuáció.

Nagy konkurencia, nehéz a külföldre jutás

"Nem gyakori a magyar zenészek körében a külföldi munkavállalás" - fogalmaz Südi András, a Zeneakadémia humánerőforrás vezetője. "Nagyobb anyagi megbecsültséggel jár, amennyivel több zenekar van külföldön, annál több zenész is. Máshol sem könnyű álláshoz jutni, pedig a magyar zenei képzés magas színvonalon áll a világban, a magyar zenetanárok egyedülálló módszerekkel képzik a zenészeket. Különösen a vonósaink és a fúvósaink híresek külföldön is."

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kívül egyébként Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Pécsen és Győrben van felsőfokú zeneművész-képzés.

A zeneművész egy napja

"Általában reggel 9.30-kor kezdődnek a próbák, ami azt jelenti, hogy 8.30-ra mindenki ott van" - mondja napirendjéről Ősz Gábor. "12.30-ig próbálunk, majd mindenki elmegy a dolgára, a legtöbben tanítanak valahol. Este 19.00 és 22.00 óra között koncert. Ha éppen nincs, akkor még egy próba. Átlagosan heti 3-4 ilyen nap van, de ez változó. Nem tartozik bele a munkaidőbe az otthoni gyakorlás, ami egyetlen zenész napirendjéből sem maradhat ki. Igaz, én ezt ritkán élem meg munkaként, szeretek játszani."

Dorofejev Tamara