Igaz/hamis (4.): Kapcsolatok nélkül nincs állás?

A versenyszférában a "protekció" nem aduász egy-egy álláspályázat során. Mit sem ér ugyanis az ismeretség, ha az álláskereső mögött nincs valós teljesítmény. Egyetlen vállalat sem teheti meg, hogy hónapokig, akár évekig alkalmazzon olyan dolgozót, aki nem alkalmas a munkára. Kivételek persze a céges világban is akadnak: például ha a tulajdonos rokonáról van szó és nem fontos posztra szól a kinevezés.

Mindenkinek meg kell felelni

Hiba lenne azonban azt gondolni, az ismeretségek nem számítanak. Sőt, talán nagyobb a szerepük, mint valaha, csak másképpen működik, mint a "régi" rendszerben. Ma sok állást meg sem hirdetnek hivatalosan, hanem a munkaadók személyes kapcsolataikat mozgatják meg vagy nagyobb cégek belső rendszerükön hirdetik meg. Ezt támasztja alá a 350 cég részvételével készült "HR Benchmark Felmérés", melynek egyik fontos megállapítása, hogy erősödött, a legfontosabb eszközzé vált a személyes kapcsolatok alapján történő toborzás.

A pályázókat azonban a személyes úton érkezőket is úgy választják ki, mint egy álláshirdetésre jelentkezőket. Ezen a folyamaton esett át Melinda is, aki jelenleg egy nagy kiadóvállalatnál dolgozik. "Egy volt kolléganőm értesített arról, hogy az osztályról ketten is gyesre mennek, és keresnek új munkaerőt helyettük. Az állást csak a belső szerveren hirdették meg, így csak olyanok jelentkezhettek, akiknek egy ott dolgozó szólt a lehetőségről. Ennek megfelelően előnyöm csak annyi származott a belső ismerősből, hogy részt vehettem a pályázaton, innentől kezdve rajtam múlt minden. Öt körös volt a kiválasztás, másfél hónapig tartott. Voltak tesztek és beszélgetések is, mivel a cégnél mátrix jellegű a kiválasztás, ami annyit jelent, hogy a leendő főnöknek és a HR-esnek is egyhangúan kell ugyanazt a jelöltet választaniuk" - mondta Melinda, akinek sikerrel zárult ez a pályázata.

Média, diplomácia, jog, közigazgatás: kapcsolat nélkül nem megy

Melinda példája is mutatja, hogy például a média olyan terület, ahol személyes ismeretség nélkül nehézkes az állásszerzés. Ugyanez jellemző még a közigazgatásra, a marketingre, a kommunikációs területekre, a diplomáciára, az ügyvédi pályára és minden egyéb olyan területre, ahol nagy a túlképzés vagy bizalmi pozícióról van szó. Emellett kis cégekhez is könnyebb a bejutás ismerősön keresztül, mivel munkaerőigény esetén az ilyen vállalkozásoknál már csak költséghatékonyság miatt is elsősorban az ismerősi körben keresgélnek. A toborzásnak ez a formája ugyanis olcsóbb, mint hirdetni, vagy megbízni egy személyzeti tanácsadó céget. (Más kérdés, hogy a pályázók minősége nem biztos, hogy ugyanolyan jó és ha nem válik be a pályázó, az sokba kerül a cégnek.)

A szakmai tanácskozástól a közösségi portálokig

Éppen ezért továbbra is döntő a karrierépítésben a kapcsolatépítés és -ápolás. A jó networking - bár sok időt és energiát igényel - hosszú távon kifizetődővé válhat. Az igazán élelmesek már az főiskolai, vagy egyetemi tanulmányai alatt igyekszik jó kapcsolatokat kialakítani arra érdemes évfolyamtársaival és tanáraival, majd az első gyakornoki helytől kezdve minden egyes munkahely lehetőséget biztosít újabb és újabb szakmai kapcsolatok kialakítására. Nem csak a munkatársakkal érdemes jóban lenni, hanem - a cég profiljától függően - akár az ügyfelekkel, vagy partnerekkel is kialakíthatunk később jól jövedelmező kapcsolatokat. Hasonlóan hatékony a szakmai tanácskozásokon való részvétel, ahol egy-egy okos kérdéssel, vagy hozzászólással utána könnyen szóba elegyedhetünk a szakemberekkel és cégvezetőkkel. Fontos, hogy az ilyen és az ehhez hasonló rendezvényeken mindig legyen nálunk névjegykártya, mert bár nem teszik szóvá, mégis rosszul veszi ki magát, ha csak bediktálni tudjuk az elérhetőségeinket.

A kapcsolatok ápolására lehetőséget biztosítanak a közösségi portálok (iwiw, facebook), ahol időről időre közzétehetjük szakmai sikereinket, ezzel folyamatosan a köztudatban tarthatjuk magunkat. Ezen kívül mi is figyelemmel kísérhetjük volt évfolyamtársaink és kollégáink életét, például "kommenteléssel" elérhetjük, hogy ne felejtsenek el bennünket. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a kapcsolatok akkor működnek igazán jól, ha abban mind a két fél aktívan részt vesz. Ha tehét egy ismerős tőlünk kér segítséget álláskereséséhez, akkor tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, ugyanis akit egyszer leköteleztünk, attól a későbbiekben mi is bátran kérhetünk majd szívességet.

A multiknál pénzt kap az ajánló

Bevett gyakorlat a multinacionális vállalatnál, hogy konkrét összeggel értékelik azt, ha a dolgozó olyan embert ajánl, aki megfelel az elvárásoknak és az állásinterjúk után rá esik a választás. Az összeg cégenként változó: lehet 50 ezer forint, vagy akár az új dolgozó első bérének az 50-100 százaléka. Jelentkezni ilyen esetekben általában cég honlapján kell - mint bárki másnak - csak meg lehet jelölni, hogy mely dolgozótól hallott a pozícióról.

Networking nélkül is van állás

Hiba lenne azonban azt hinni, kapcsolatok nélkül nem lehet bejutni egy-egy munkaadóhoz. A nagy állásportálokon feladott hirdetések azoknak is lehetőséget adnak a karrierépítésre, akiknek nincsenek kapcsolatai vagy networking képességük fejlesztésre szorul...

Dorofejev Tamara